Olyan QR-kódot alkotott meg a Bécsi Műszaki Egyetem kutatócsoportja, amely mindössze 1,98 négyzetmikrométeres területet foglal el. Hogy ezt kontextusba helyezzük: a kód kisebb, mint a legtöbb baktérium, és messze alulmúlja a korábbi, 5,38 négyzetmikrométeres világrekordot. A 29×29-es modulból álló ábra egyedi pixelei mindössze 49 nanométeresek. Ezt a mérettartományt már nem lehet egyszerű fénymikroszkópokkal vizsgálni; a kód kiolvasásához elektronmikroszkópra van szükség. Érdekesség, hogy a sikeres rekorddöntésben egy magyar kutató, Hajas Bálint is részt vett a TU Wien Anyagtudományi és Technológiai Intézetének munkatársaként.
Ionágyúval a kerámiarétegbe
A kód elkészítéséhez nem hagyományos nyomtatási eljárást, hanem úgynevezett fókuszált ionsugaras marást alkalmaztak. A szakemberek egy mindössze 15 nanométer vastagságú króm-nitrid rétegbe vésték bele az információt, amely egy üveghordozón helyezkedik el. Paul Mayrhofer professzor szerint a valódi kihívást nem is önmagában a parányi struktúra létrehozása jelentette – hiszen ma már egyedi atomokat is képesek vagyunk mozgatni –, hanem az, hogy a kód stabil és olvasható maradjon ebben a léptékben is. A vékony kerámiarétegek alkalmazása kulcsfontosságú, mivel ezek az anyagok extrém körülmények között is ellenállóak.
Évezredekig megmaradó digitális örökség
Bár a legkisebb QR-kód látványos technológiai bravúr, a mögötte álló fejlesztés célja sokkal gyakorlatiasabb: a hosszú távú adattárolás forradalmasítása. A jelenlegi mágneses és elektronikus adathordozók élettartama gyakran csak néhány évtized, ráadásul folyamatos energiaellátást és hűtést igényelnek. Ezzel szemben a kerámiába vésett adatok akár évszázadokig vagy évezredekig megmaradhatnak energiafelhasználás nélkül. A kutatók számításai szerint ezzel a technológiával egyetlen szabványos A4-es lap felületén több mint két terabájtnyi adatot lehetne rögzíteni, ami teljesen új perspektívákat nyithat az emberiség digitális tudásának megőrzésében.
(Fotók: TU Wien)
Ez is érdekelhet:
