A világ legerősebb élőlényeként sokszor az afrikai elefántot (a világ legnagyobb szárazföldi állatát) említik, a Guinness World Records pedig a ganajtúrófélék családjának nagyobb tagjait határozza meg a legerősebbként, mivel ezek a bogarak a testsúlyuk 850-szeresét képesek megtartani a hátukon. Egy 2010-es tanulmányban azonban a Dán Műszaki Intézet új rekordert hirdetett: egy apró, szerény, alig látható élőlényt, az evezőlábú rákot.

Az evezőlábú rákok (copepoda) alosztályába több ezer faj tartozik, amelyek között kicsit nagyobbak is találhatóak, de legtöbbjük egész kis méretű: körülbelül 1 mm hosszúságúak, viszont parányi testméretüket hihetetlen erővel és sebességgel kompenzálják. A rákocskák a DTU Aqua kutatóinak megfigyelései szerint a másodperc néhány ezredrésze alatt tudnak elugrani a támadóik elől, és tempójuk megközelíti a fél métert másodpercenként.

“Ez azt mutatja, hogy az evezőlábú rákok - a méretükhöz viszonyítva - 10-szer olyan erősek, mint amit korábban leírtak bármilyen más állat vagy akár ember alkotta hajtómű esetében.”

- mondta el Thomas Kiørboe professzor.

A rákok erejét tehát nem az általuk hordozott súly alapján határozták meg a kutatók, hanem az ugrásuk erejét vették figyelembe, és a hatalmas erőkifejtés képességének magyarázatát is megtalálták. Eszerint a rákok a legtöbb állattól eltérő módon kétféle “meghajtórendszerrel” rendelkeznek: egy pár lábbal, ami az élelemszerzést és úszást szolgálja és folyamatosan vibrál, valamint 4-5 pár ugrólábbal, amivel a veszély elől menekülhetnek. A két rendszer váltogatása lehetővé teszi, hogy elkerüljék az anyagkifáradást, és hogy az ugrásra alkalmas mechanizmus mindig maximális erőkifejtést generáljon.

Az evezőlábú rákok nem csak az erejük, hanem más jellemzőik alapján is kiemelkedő képességű élőlények - a világon szinte bárhol megtalálhatóak édesvizekben és sósvizekben is, és az egyik legfontosabb táplálékforrást jelentik a vízi élőlények számára, emellett jelentős szerepet játszanak a szénkörforgásban. Bár a rákok a DTU leírása szerint lényegében vakok (ha van is szemük, az inkább fényérzékelésre szolgál, nem képek alkotására), és nagyon egyszerű felépítésűek, de rendkívül gyorsak a speciális, mielinnel körbevett neuronjaiknak köszönhetően, ami a különlegesen gyors jelközvetítést támogatja az idegsejtek között.

(Fotó: Wikimedia Commons, Felice Placenti/Getty Images)

A világ legnagyobb gerinctelen élőlényének egy példányát sikerült megtalálni Igazi óriások lakoznak a mélyben, de ez a példány nem a méretével tűnik ki.