A tekercs a herculaneumi könyvtár része; feltehetően Lucius Calpurnius Piso – Julius Caesar apósának – villájából származik. A Vezúv Kr. u. 79-ben szénné égette az egészet, ám így fenn is maradt. A 18. században Camillo Paderni és Antonio Piaggio megbontott a leletek közül néhányat, aminek az eredménye pár olvasható lap lett. Mai szemmel azonban ez a munka több kárt okozott, mint hasznot. Akárhogy is, a többi darab néma maradt.

Akkor talán azt hitték: örökre.

Brent Seales (University of Kentucky) azonban már digitálisan bontotta ki a tekercseket; ennek alapja a röntgen-CT és az ehhez tartozó szoftver. Sajnos az állt az útjában, hogy a tinta koromalapú – vagyis ugyanúgy szén, mint immár a papirusz is.

A Bionikus Szemmel megtalálhatták Platón végső nyughelyét A technológiával elolvashatóak immár az erősen sérült, Herculaneum papirusz tekercsek, és ebből derült ki rengeteg izgalmas részlet az ókor egyik legismertebb filozófusáról.

A fordulatot a mesterséges intelligencia és a szinkrotronok hozták el. Nat Friedman ösztönzésére 2023-ban elindult a Vesuvius Challenge. Ebben egyetemi hallgatók törtek élre: Youssef Nader, Luke Farritor és Julian Schilliger mintegy kétezer görög jelet olvastak ki; az első szó a „porphyras” („bíbor”) volt. 2025 májusában pedig Marcel Roth és Micha Nowak először azonosították az egyik mű címét: Philodémosz: „A bűnökről”.

A csapat egyre gyorsabban halad. Ha pedig a nagyfelbontású szkennelés beválik, a valaha néma tekercsek könyvtárnyi hangon szólalhatnak meg – 2000 éve most először vagyunk igazán közel hozzá.

(Forrás: NS, kép: wikimedia commons)