Ezek az áthaladások megzavarhatják a bolygók pályáját, aminek súlyos következményei lehetnek – például egyes bolygók a Napba zuhanhatnak, vagy kilökődhetnek a világűrbe. Bár az ilyen események közvetlen kockázata továbbra is csekély, az eredmények alapjánmás csillagrendszerekben ilyen jellegű “zavarok” jóval gyakrabban fordulnak elő – számol be róla a New Scientist.

A Naprendszert sokáig a stabilitás mintájának tekintették, ám a modern csillagászat mára kimutatta, hogy hosszú távú fejlődését valójában a káosz irányítja. Évmilliárdok alatt már apró gravitációs eltérések is – főként a Merkúrt és a Jupitert érintően – kibillenthetik a bolygókat a megszokott pályájukról. A Merkúr például összeütközhet a Vénusszal vagy akár a Nappal, de az is előfordulhat, hogy egy ütközési pályára sodorja a Földet vagy a Marsot.

A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy az áthaladó csillagok veszélye a korábban véltnél jóval nagyobb lehet. Sean Raymond, a Bordeaux-i Egyetem kutatója és Nathan Kaib, a Bolygótudományi Intézet munkatársa nemcsak a ritka, közeli találkozásokat vizsgálták, hanem a gyakori, kisebb csillagelhaladásokat is – vagyis azokat, amelyek kozmikus léptékben szinte mindennaposak.

„Ezek azok a csillagok, amelyek ténylegesen, folyamatosan elhaladnak a Nap mellett” – magyarázta Raymond.

A kutatók 5000 különböző szimulációt futtattak le, amelyekben módosították a bolygók kezdeti helyzetét, és több ezer csillagot vontak be a jelenleg ismert csillagpopulációk alapján. Azt találták, hogy ezek a csillagelhaladások 50%-kal növelik annak esélyét, hogy a bolygók pályája megzavarodik – még a Naprendszeren belüli belső gravitációs káoszhoz képest is.

Egy váratlan felismerés volt a Plútó sebezhetősége. Korábban úgy vélték, hogy a Neptunusz gravitációja stabilizálja a pályáját, de a szimulációk szerint még így is 5% esély van arra, hogy pályája instabillá válik. A Merkúr esetében a kaotikus pályaváltozás kockázata 50–80%-kal nőtt – jelenleg körülbelül 0,6%-ra becsülik a következő néhány milliárd évben. A Mars, a Vénusz és a Föld esetében is enyhe kockázatnövekedést mértek: a Föld esetében 0,05% az esély a pálya destabilizálódására, és 0,3% annak valószínűsége, hogy a pályamódosulás jelentős klímaváltozást – főként felmelegedést – idéz elő.

Bár a súlyos zavarok teljes esélye továbbra is alacsony – nagyjából 1,5% több milliárd éves időtávon –, a lehetséges következmények pedig rendkívül súlyosak lehetnek.

„Még ha velünk nem is történik ilyen, hatással van arra, hogyan értelmezzük más bolygórendszerek működését” – mondta Raymond.

Ezeknek a kockázatoknak a feltérképezése abban is segít, hogy jobban megértsük, mi történhetett olyan rendszerekben, amelyekben fehér törpék találhatók – ezekben ugyanis gyakran figyeltek meg olyan bolygómaradványokat, amelyek épp hasonló pusztítások mementói.

(A cikkhez használt kép illusztráció, az AI generálta/Rakéta.hu)