Patagónia egy földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részén. A területen Argentína és Chile osztozik. A népsűrűség igen alacsony a gyönyörű, vadregényes tájon: a Németország háromszorosának megfelelő területen körülbelül egy budapestnyi – tehát kétmillió ember él. A régió nyugati és déli részén az Andok hegyei domborodnak, keleten fennsíkok és alföldek terülnek el. A patagón szót Magellán használta a vidék őslakosaira, akiket óriásoknak vélt. Az itteni lakosok bár a spanyoloknál valóban magasabbak voltak, de természetesen nem voltak óriások – ugyanakkor ezen a területen éltek a világ leghatalmasabb szárazföldi állatai is egykor.

Patagónia ezért aranybánya az őslénytannal foglalkozók számára. Egy friss publikáció pedig a Patagónia északnyugati részén talált leletet mutat be. Mint az írás fogalmaz, a paleontológia területén az egyik legizgalmasabb terület annak a tanulmányozása, hogy miként ment végbe, és milyen hatások hajtották a Sauropoda, a hüllőmedencéjű dinoszauroszok egyik kládjának a testtömeg és testméret növekedését. A sauropodák közül kerültek ki ugyanis a történelem leghatalmasabb szárazföldi élőlényei, a titanoszauruszok, amelyek testtömege nem ritkán a 40 tonnát is meghaladta. Sajnos a titanoszauruszok maradványai jellemzően meglehetősen töredékesek, a közelmúltban viszont több épen maradt, ha nem is teljes csontvázat, de összefüggő részleteket találtak, amely alapján fontos következtetéseket lehetett levonni ezen állatok anatómiájáról.

A mostani mintát egy régi folyó nyomán 98 millió évvel ezelőtt kialakult üledékes kőzetben találták még 2012-ben. Az ásatási munkálatok pedig 2015-ben kezdődtek. Dr. Jose Luis Carballido, a szóban forgó tanulmány egyik szerzője szerint a lelet azért különösen érdekes, mert rendkívül jól kivehető részletességgel maradt fenn, ráadásul az állat farkának több mint a fele került el a medence több csontdarabjával együtt. A csontok még mindig a kőbe ágyazva pihennek, tehát még sok évnyi ásatás van hátra. Eddig 24 csigolya került elő az állat farkából, valamint a medencecsont és a mellizmok tapadási területének részei. Annyi már most megállapítható, hogy az állat hatalmas lehetett. Dr. Alejandro Otero, a kutatásvezetője szerint olyan 10-20 százalékkal lehetett nagyobb, mint az eddig megtalált dinoszauruszok. Az egyelőre még nem biztos, hogy egy új fajt fedeztek fel, de annyi biztos, hogy egy titanoszauroszról van szó.

Titanoszaurusz csontokat a világon több helyen is találtak, de a legnagyobb állatok után maradt fosszíliák eddig Patagóniából kerültek elő. A Patagotitan például 77 tonnát nyomott, míg az Argentinosaurus 110 tonnát, és 40 méteres testhosszal büszkélkedhetett. Ahhoz hogy a mostani lelet súlyát megbecsülhessék, még elő kellene kerülnie a combcsontnak vagy a karcsontnak (humerus).

(Címlapkép/nyitókép: egy kisebb, 9 tonnás és 13 méter hosszú titanoszaurusz csontvázának a replikája/wikimedia commons/Dornicke)

További cikkek a Rakétán:

Ép szaporodószervekkel fennmaradt dinoszaurusz kövületet találtak A dinoszauruszok ma is élő leszármazottai a madarak, és a madarak kloákával rendelkeznek. Nem csoda hát, ha a Kína északnyugati részén kiváló állapotban előkerült fosszilis dinoszaurusz korpuszán kloákája, az ürítéshez és a párosodáshoz használt testnyílásának alakja is látható. Először a történelemben.

Tudod mekkora a legnagyobb ragadozó dinoszaurusz-lábnyom a világon? Ha szóban forgó lábnyom tulajdonosa még mindig odakünn kóborolna, akkor lenne miért aggódnunk éles fogait és öles lépteit is számításba véve. A tiszteletet parancsoló rekordlábnyomot a mai Bolívia földjeit taposva hagyta ránk egykori tulajdonosa.

Dinoszauruszok Skóciában Skócia egykor, jóval a skótszoknya elterjedése előtt valóságos Jurassic Park volt – 170 millió éve hihetetlenül változatos élővilágot lehetett arrafelé találni.