Thomas Zurbuchen, az amerikai űrügynökség washingtoni központjának tudományos missziókért felelős helyettes vezetője elmondta, hogy a példátlan esemény nagyon jelentős mérföldkő a napkutatás történetében, ami nem csak a Nappal, de általánosságban a csillagokkal kapcsolatos tudásunkat is jelentősen bővíti.

A NASA 2018-ban indította útnak a Parker napszondát azzal a céllal, hogy minden eddiginél közelebbről figyeljék meg az égitest működését. A szonda a 2025-ig tervezett misszió során spirálisan egyre kisebb köröket tesz meg a Nap körül, aminek eredményeként április 28-án, a nyolcadik napközeli repülése során mindössze nagyjából 10,5 millió kilométeres távolságra haladt el a Nap középpontjától.

Több mint félmillió km/h-val száguldott a leggyorsabb ember alkotta eszköz A Nap és a Vénusz között ingázó Parker napszonda már eddig is a leggyorsabb ember alkotta eszköznek számított, azonban a legutóbbi perihelion alkalmával jelentősen felülmúlta a korábban felállított rekordot.

Ahogy azt az erről kiadott sajtóközleményben a NASA írja, a Napnak nincs szilárd felszíne, ugyanakkor rendelkezik egyfajta atmoszférával (azaz koronával), amely az égitestben található anyagokból áll, és a gravitációs valamint mágneses erők tartják egyben. A kutatók Alfvén-felületnek hívják azt a határvonalat, ahol ezek az erők már nem elég erőteljesek ahhoz, hogy a hatalmas sebességgel távozó anyagokat visszatartsák az űrbe való kilökődéstől, ahol napszél formájában a Naprendszer egészen távoli részeibe is eljuthatnak. Egy-egy erősebb napkitörés a Földre is drasztikus hatással lehet, hiszen a napszél többek között a műholdakat és más elektronikus eszközöket is megrongálhatja.

A kutatók mindeddig nem tudták pontosan meghatározni, hol húzódik az Alfvén-felület a Nap körül, az áprilisi eredmények kielemzése után viszont már erről is sokkal pontosabb képet tudtak alkotni: a mérések szerint a napszonda nagyjából 13 millió kilométeres távolságnál lépett be a Nap légkörébe, ugyanakkor az adatok azt is megmutatták, hogy a repülés során több alkalommal ki is lépett onnan, ami azt jelzi, hogy a korona nem szabályos gömbformájú. Az adatokból a kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a szonda által 2019-ben felfedezett switchbackeknek, azaz a mágneses tér gyors váltakozásainak kiindulópontja a Nap felszínén található, ami további támpontot adhat arra nézve, hogy miért lényegesen melegebb a Nap légköre, mint a felszíne.

Az áprilisi repülés során a Parker Solar Probe védőpajzsainak már közel ezer Celsius-fokos hőmérsékletet kellett kiállniuk, azonban ahogy a szonda egyre közelebb repül a Naphoz, ez az érték is úgy lesz egyre magasabb. A NASA számításai szerint az utolsó, 2024-ben várható napközeli repülésénél a szonda már csak mintegy hatmillió kilométerre lesz a Naptól, ahol a hőmérséklet 1370 Celsius-fok fölé is emelkedhet.

(Fotó: Getty Images)

Idegen csillagok körül keringő bolygók és távoli élet jelei után folyik a nyomozás magyar segítséggel Létezhet a Földhöz hasonló bolygó valahol az univerzumban? Egyre több küldetés indul ennek kiderítésére.