A mélytengeri merülésekre specializálódott szolgáltatásokat nyújtó cég, az OceanGate Expeditions júniusban indította el azt a misszióját, aminek eredeti célkitűzése a Titanic roncsához tartó út megvalósítása lett volna és amelyre öt résztvevővel indult el a Titan merülőegység. A tervek szerint az utasok a 3800 méter mélyen fekvő hajó pár órán át tartó megtekintése után egy-két óra alatt jutottak volna fel a felszínre, ahol az őket a helyszínre szállító Polar Prince hajóval tértek volna vissza az Új-Fundland-i St John's-ba.

A küldetéshez használt merülőegység azonban az ereszkedés megkezdése után körülbelül egy óra és 45 perc múlva elveszett:

megszakadt a vele fenntartott kommunikációs kapcsolat és a cég munkatársai nem tudták megállapítani, hogy a Titan merre lehet. A jármű ugyanis igen minimalista volt a berendezését és felszereltségét tekintve is és csak a Polar Prince-nek küldött szöveges üzenetek és jelek által lehetett beazonosítani a pozícióját, valamint saját GPS-szel sem rendelkezett és irányítását nagyrészt a hajóról intézték, emiatt a kapcsolat megszakadása után vakon maradt a mélységben az egység.

A Titan eltűnése után eleinte még maradt némi remény arra, hogy az utasok megmenekülnek, mivel 96 órára elegendő oxigéntartalékkal rendelkeztek és az egység beépített biztonsági rendszere lehetővé tette, hogy probléma érzékelése esetén a felszínre ússzon a jármű, komplikálta azonban a helyzetet, hogy még ez utóbbi esetben sem tudtak volna egyedül kiszabadulni a Titánból, mivel az ajtót csak kívülről lehetett kinyitni. A mentési akció az időjárási körülmények, a köd és a Titan pontos helyzetével kapcsolatos adatok hiánya miatt nehezen haladt, azonban, mint ahogy az június 23-án, a roncsok megtalálása után kiderült, az utasoknak eleve nem volt esélye a túlélésre, mert a merülőegység még az expedíció kezdetén, merülés közben megsemmisült, a benne ülő személyekkel együtt. Hogy miért roppant össze a Titan, arra magyarázatot adhat az OceanGate Expeditions által használt új technológia: a járművet nem a mélytengeri merülések során általában alkalmazott acélból és titánból készítették, hanem szénszálas anyagból, az egység nem gömb alakú volt, hanem elnyújtott formájú, ami kevésbé alkalmas a nagy nyomás elviselésére, valamint sok más bevett szabályt és előírást sem tartottak be az építés során.

Az ilyen mélységben uralkodó nyomás miatt az utasok holttesteit nem lehetett könnyen megtalálni, mindössze emberi maradványokat tudtak felhozni a mentőakció során a roncsok közül. Az Egyesült Államok Partiőrsége tegnap jelentette be, hogy október 4-én újabb maradványokat találtak és hoztak a felszínre, amelyeket orvosi szakértők fognak vizsgálni az elkövetkező időkben. A nyilvános meghallgatás az OceanGate Expeditions ügyében még nem kezdődött meg, egyelőre a bizonyítékok elemzése és a tanúk beszámolóinak rögzítése zajlik.

A cég, amelyek vezérigazgatója, Stockton Rush is a Titan fedélzetén tartózkodott és életét vesztette a tragédiában, időközben felfüggesztette tevékenységét és a közösségi média oldalakról törölték posztjaikat, valamint videóikat is. Az eseményekről, beleértve az előzményeket és az öt napos kutatóexpedíciót a Titan eltűnése után, a tervek szerint máris mozifilmet forgatnak, amelyet E. Brian Dobbins filmproducer ötlete alapján készítenek el.

(Fotó: OceanGate, U.S. National Transportation Safety Board)