A szerzői jog EU-s reformja nyomán tényleg vége a szabad internetnek?

2021 / 06 / 11 / Justin Viktor
A szerzői jog EU-s reformja nyomán tényleg vége a szabad internetnek?
Az Európai Parlament két éve szavazta meg a szerzői jog reformját az EU-ban, a változások pedig 2021 június 1-én léptek hatályba, módosult a magyar szerzői jogi törvény is. Az új szabályok heves viták kereszttüzében születtek, a tét a szabad internet fennmaradása, a mémek, és még annyi minden más volt, ami nélkül kevésbé lenne vidám hely a világháló.

Cenzúra és mémtelenítés

Az új szabályozás igyekszik jogharmonizációt teremteni az uniós tagországok között a szerzői jog hatálya alá eső tartalmak felhasználásának tekintetében. Ezentúl például pozitív diszkrimináció alá esnek a digitális és online oktatás résztvevői, a digitális közkincsek védelme, valamint a kutatási célú szöveg- és adatbányászat. A változásokról szóló vita főképp a zeneipar szereplői, a technológiai óriás vállalatok, a média vállalatai, és a szabad internet védelme mögé felsorakozott erők között zajlott. Az EP új irányelveit 2019 június 6-án fogadták el, a tagországok pedig két évet kaptak a saját jogszabályok kialakítására.

A határidő lejártakor három országban léptek már hatályba a jogszabály-módosítások: Hollandiában, Németországban és Magyarországon, a magyar Országgyűlésben 2021 április 28-án szavazták meg a törvénymódosítást.

A változások következményeképp a Facebook és a Youtube is (a többi nagy tech cég mellett) automatikus szűrőkkel szűri majd a képeket és a szöveges tartalmakat, ami a CDSM-irányelv 15. és 17. cikkének való megfelelés hatása. A 15. cikk a sajtótermékek kiadóit védi. Az online cikkek kivonatát (címmel, képpel, rövid részlettel) mostantól csak a sajtótermék kiadójától kapott licenc birtokában jeleníthetik meg az internetes keresők, a közösségi média szolgáltatók vagy híraggregátor oldalak (Google, Facebook, Twitter, stb).

Egy új tanulmány szerint a közösségi média kihozza belőlünk az állatot. Konkrétan a patkányt Egy új tanulmány szerint az emberek ugyanolyan szenvedélyesen hajszolják a “lájkokat” a Facebookon, az Instagramon, és hasonló platformokon, mint ahogyan a patkányok kutatnak élelem után.

A kiadók védelmében, a kis kiadók kárára

A szabályozás visszaadja saját tartalmaik újraközlése feletti kizárólagos jogot a kiadóknak, (amit beleegyezésük nélkül vettek el tőlük), és így megvédi őket valamelyest a hirdetési piacokat uraló nagy technológiai cégektől. A jogvédelmet furcsa mód csak a jogi személyként működő gazdasági entitások élvezhetik, a nonprofit szektor (pl. Wikipédia) és a nem monetizált blogok már nem fértek be az ernyő alá. A védelem ugyanakkor nem időben korlátlan, mindössze 2 évig tart a megjelenést követő év első napjától számítva, az információszabadság védelmére hivatkozva.

A technológiai vállalatok továbbra is megoszthatnak "néhány szavas részleteket vagy nagyon rövid kivonatokat” melynek konkrét formája még kialakulóban van. A Facebookon ma már csak a címet és a linket lehet megosztani, a Google Hírek kis képet és egy kétsoros ajánlót is megjelenít.

A szkeptikusok szerint a szabályozás előnybe hozza majd a tech vállalatok partnereiként megjelenő nagy médiavállalatokat, a kisebb kiadók pedig hátrányba kerülnek a versenyben, mivel szükségük van a Google és a Facebook által generált forgalomra. Így ezek a cégek ingyen is átadják majd a tartalmaikat.

Új globális közösségi oldal indult Mediaspace néven médiásoknak A social distancing jegyében fogant új, globális közösségi oldal a média-, reklám-, marketing-, tech- jogi és szabályozási szakemberek közti távolság csökkentésére, tájékozódásuk megkönnyítésére, tudáscserére, üzleti és szakmai kapcsolatteremtésre, egyéni szakmai ambíciók támogatására jött létre a globalizálódó médiapiacon.

Lehetetlen helyzet

A 17. cikk „online tartalommegosztó szolgáltatóknak" minősíti a videomegosztó oldalakat, melyek ezentúl közvetlenül felelőssé tehetőek a rajtuk megjelenő tartalomért. A jövőbeni perek alanyaiként is ezek a videomegosztó oldalak (Youtube,  Google, Facebook) kerültek megjelölésre.

Ahhoz, hogy ennek megfeleljenek, ezeknek az oldalaknak a feltöltések előtt be kellene szerezniük a jogvédett tartalmak felhasználását engedélyező licenceket, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

A jövő (jelen?) gyakorlata egyelőre nem világos, de valószínűnek tűnik az eddig is alkalmazott automatikus, szoftveres tartalomszűrők használata. Természetesen a Youtube mellett a Spotify, a Twitch, és a TikTok is felelőssé vált a felkerülő tartalmak jogsértéseiért.

A nagy mentőöv a jogszabály "kivételek" szekciója: a paródia, a karikatúra, a humor, a kritika (tehát a mémek is) megengedett, „a cél által indokolt terjedelemben.” Németországban ez a terjedelem 15 másodperc, ami ellen sok zenész azonnal tiltakozott, az online platformokat hibáztatva a műveik internetes felhasználása után járó jogdíjak elmaradásáért.

A 17. cikk helyzete még változhat, mivel Lengyelország kérése alapján az Európai Unió Bírósága vizsgálja, hogy nem veszélyezteti-e a szólásszabadságot. A bírósági főtanácsnok véleményét július 15-én hirdetik majd ki.

(Forrás: Qubit, Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Tervezett elavulás? Régen minden jobb volt? Az EU polgárai most jogot kaphatnak a javításhoz Az Európai Unió fogyasztóinak automatikusan joga lesz megjavíttatni készülékeiket, ahelyett, hogy eldobnák azokat az Európai Bizottság által bemutatott új kezdeményezés alapján.  

A világ egyik leghaladóbb állatvédelmi törvényét vezetik be Angliában Az Egyesült Királyság kormánya a világ egyik leghaladóbb állatvédelmi törvényét készül bevezetni, ami az együttérzés és az emberin kívüli élet szeretete és tisztelete tekintetében, már-már a Dalai Láma által képviselt magasságokat ostromolja.

A Google mindent, de mindent összeszedett az elektronikus zenéről új online kiállításában A Google úgy döntött, hogy egy hatalmas interaktív digitális kiállítást épít az elektronikus könnyűzene előadói, eszközei, és története köré, oktatóanyagokkal, játékosítással, és persze rengeteg jó zenével.


Az amerikai vaskupola “antihiperszonikus” lesz
Az amerikai vaskupola “antihiperszonikus” lesz
Új kor, új kihívások – az USA vaskupolája kivédi a hiperszonikus támadásokat is.
Bemutatták a Grok 3-at, ami Elon Musk szerint mindenben felülmúlja a többi mesterséges intelligenciát
Bemutatták a Grok 3-at, ami Elon Musk szerint mindenben felülmúlja a többi mesterséges intelligenciát
Az xAI legújabb nagy nyelvi modelljén alapuló chatbot az első teszteredmények szerint matematikában, természettudományokkal kapcsolatos kérdésekben és programozási feladatokban is felülmúlja a ChatGPT-t, a Geminit és a DeepSeeket is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.