A japán űrügynökség (JAXA) 2018-ban küldött szondát a Ryugu aszteroidára, azzal a céllal, hogy mintákat vegyen belőle, majd ezeket visszahozza a Földre elemzés céljából. Korábban már történt egy hasonló kísérlet, amelynek során a JAXA egy másik kisbolygóból, az Itokawából próbált meg anyagmintát szerezni, de a misszió során a 2005-ben az Itokawához érkező Hajabusza űreszköz mintavételhez szükséges eszközei meghibásodtak, így a tervezett mennyiségnek csak elenyésző részét sikerült begyűjteni, annyit, amennyi a szonda leszállása során bekerült a tárolókba.

A 2010-ben a Földre visszatérő Hajabusza tartályának tartalmát hónapokig tartó munkával tárták fel és az ezután következő szintén hosszadalmas elemzések során végül kiderült, hogy a tároló falán megtapadt leheletvékony por 1500 részecskéje az aszteroidából származik, így ez lett az első minta, amelyet a japán űrügynökség egy kisbolygóból hozott a laboratóriumokba.

A Ryugura indított küldetés sikeresebbek bizonyult, mint az első misszió, ez alkalommal 5,4 grammnyi törmeléket gyűjtött be a Hajabusza-2 szonda, amely immár nem csak a felszínről vételezett mintákkal tért vissza, hanem a mélyebb rétegekből is gyűjtött kőzetet, miután egy lövedékkel krátert vájt az aszteroida belsejébe. A mintatároló rekeszt tavaly decemberben szállította vissza és oldotta ki a szonda, miközben elhaladt a Föld közelében, majd az űreszköz folytatta útját, hogy újabb kisbolygókat látogasson meg az elkövetkező évek során. A tároló Ausztráliában landolt és a tartalmát azóta már a NASA laboratóriumába is eljuttatták: az ügynökség 10%-nyi részt kapott belőle cserébe, amiért majd a Bennuról származó mintákat megosztják a JAXA-val 2023-ban.

A Ryugu talajmintáinak Japánban lefolytatott vizsgálatairól szóló első két tanulmányt hétfőn hozták nyilvánosságra a Nature Astronomy hasábjain: a japán és francia kutatók által elvégzett elemzések szerint az aszteroida a vártnál jóval sötétebb színű és rendkívül porózus. Mivel a kisbolygó többé-kevésbé változatlan maradt a Naprendszer kialakulása óta, ezért, a kutatók leírása szerint, a belőle származó minták jelentik az egyik legősibb anyagot, amelyet a laboratóriumokban valaha vizsgáltak. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a Ryugu C-típusú kisbolygó, vagyis sötét színű, kondritot és hidrált szilikátokat tartalmazó anyagból áll, de most az is kiderült, hogy az összetétele miatt a vártnál is sötétebb, a reflektivitása rendkívül alacsony, a fénynek mindössze 2%-át tükrözi vissza. A szemcsék mérete is kisebb annál, mint amire előzetesen számítottak a kutatók, bár nem kizárt, hogy széttöredezésükhöz hozzájárultak az utazásnak és a minták kezelésének körülményei is.

A Ryugu sokkal porózusabb, mint amilyenek a C-típusú kisbolygók általában lenni szoktak, ez a megfigyelés összhangban áll azokkal az adatokkal, amelyeket a Hajabusza-2 még korábban gyűjtött az aszteroidáról a mérései során. A Cédric Pilorget által vezetett kutatócsapat elemzései alapján a kisbolygó többek között agyagásványok alkotórészeiből, karbonátokból és nitrogéntartalmú összetevőkből áll, de a további vizsgálatok során, amelyeket a mintákból részesülő laboratóriumok végeznek majd el, további részletekre is fény derülhet.

(Fotó: Nasa/Robert Markowitz, Yada et. al., Nature Astronomy, 2021, JAXA, University of Tokyo, Kochi University, Rikkyo University, Nagoya University, Chiba Institute of Technology, Meiji University, University of Aizu, AIST.)