A Komszomolec volt a 685-ös tervszámú hajótípus egyetlen megépített példánya, amelyet azért építettek, hogy a későbbi negyedik generációs szovjet atomtengeralattjárókhoz tervezett műszaki megoldásokat élesben kipróbálhassák. És bár a tengeralattjáró alapvetően tesztelési célból készült, egy komoly fegyverzettel felszerelt teljes értékű hadihajó volt.

A katasztrófa még 1989-ben történt egy fedélzeti tűz miatt, lassan negyven éve, de a hajótestben megbújó atomreaktor és a két nukleáris torpedó azóta is durván szennyezi a Norvég-tengert.

A legfrissebb mérések szerint a roncs környékén a cézium és a stroncium szintje helyenként a nyolcszázezerszerese a normálisnak, ami első hallásra ugyan ijesztő, de a szakértők szerint egyelőre nincs ok a pánikra.

A ScienceAlert tudományos portál beszámolója szerint a felfedezést egy nemzetközi expedíció tette, amelyben a norvég Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság, valamint a Fram Központ tengeri radioökológusa, Justin Gwynn és kollégái vettek részt. A kutatók távirányítású víz alatti robotokkal (ROV) vizsgálták át a roncsot, és a felvételeken jól látható, amint egy szellőzőnyílásból fehéres felhőként áramlik ki a sugárzó anyag. A minták elemzése során kiderült, hogy a reaktor nukleáris fűtőanyaga aktívan korrodálódik, ami időszakos szivárgásokhoz vezet.

Szerencsére a hatalmas víztömeg és az erős áramlatok miatt a szennyeződés rendkívül gyorsan felhígul, így már néhány méterrel távolabb a cézium és a stroncium szintje jóval alacsonyabb. A környező élővilágon egyelőre nem figyelhetők meg mutációra utaló jelek, így a skandináv halállomány jelenleg biztonságban van. A folyamatos monitorozás ugyanakkor elengedhetetlen, mivel a hajótest állapota romlik, és a jövőben nagyobb mennyiségű radioaktív anyag juthat a tengerbe.

Ezek is érdekelhetnek:

Az ukránok olyan drónelhárító trükköt mutatattak be, ami egyszerre meglepően primitív és zavarba ejtően hatékony Az ukrán hadsereg egy meglepően egyszerű, mégis ötletes módszert mutatott be az ellenséges drónok elfogására, amely inkább emlékeztet a horgászatra, mint modern hadviselésre.

Oroszország százszázalékos teljesítményre kapcsolhatta az ukrán határ mellett épülő könnyűvizes reaktorát Ebben a kialakításban a könnyűvíz egyszerre moderátor és hűtőközeg, ami hatékonyan vezeti el a reaktor magjában keletkező hőt, és biztonságosabb működést tesz lehetővé a legtöbb klasszikus nukleáris reaktortípushoz képest.

Ezt az új orosz tankot a kétségbeesés szülte A drónok korában Oroszország új barkácsmegoldással állt elő: a T–90-esre hegesztett „pitypangokkal”.

(Forrás: ScienceAlert)