A nők és gyerekek tömegsírja a vaskor eddig ismeretlen, brutalitásában „hatékony” arcát mutatja meg
A Hrtkovci melletti lelőhelyen egy három méter átmérőjű, fél méter mély gödörben 77 ember maradványait találták, akiket mintegy 2800 éve, a Kr. e. 9. században öltek meg. A csontvázak több mint 70%-a nő, 69%-uk pedig gyermek.
A koponyákon sok a friss, gyógyulás nélküli sérülés: a kutatók szerint a támadók közelről, főleg tompa erejű ütésekkel végeztek az áldozataikkal, és nem kizárt, hogy akár lóhátról csaphattak le ezekre az emberekre.
„Nyilvánvaló, hogy ez heterogén emberekből álló csoport” – nyilatkozta egy régész a LiveScience-nek.
A gödör körüli cölöplyukak valamilyen emlékjelre utalnak, és előkerültek kerámiaedények, bronz díszek, valamint közel száz állat csontjai; a gödör alján egy fiatal tehén teljes csontváza feküdt.
A DNS-vizsgálat kevés közeli rokont mutatott ki, a fogzománc stroncium-izotópjai (származást jelző kémiai „ujjlenyomat”) pedig arra utalnak, hogy a csoport több mint egyharmada máshol nőtt fel.
A mészárlás miértjére nincs biztos válasz, de 1954-ben ugyanitt egy másik, hasonló korú tömegsírt is találtak.
(Kép: Sara Nylund)
