A képet aztán a dél-afrikai MeerKAT űrtávcső felvételeivel is kiegészítette. A Chandra űrtávcső (Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok (Great Observatories) sorozat harmadik tagja, és a röntgencsillagászat zászlóshajója.

Wang elmondása szerint a képen a galaxisunk belvárosának erőszakos és energikus ökoszisztémáját láthatjuk, amely tőlünk 26 000 fényév távolságban helyezkedik el. A képen látható fényes szálakból: szuper forró gázokból és mágneses mezőkből szövődik a Tejút közepének lentebb látható, káprázatos „faliszőnyege”. A Chandra által rögzített röntgensugárzás narancssárga, zöld, kék és lila színekben látszódik, míg a MeerKat által rögzített rádióhullámok halványlila és szürke színekben.

Különösen érdekes az a szál, ahol a röntgensugarak és a rádióhullámok összetekerednek – amit Wang egy új tanulmánya szerint feltehetően vékony mágneses mező „szalagok” tartanak egybe. Ilyen „szalagok” akkor jönnek létre, mikor az eltérő irányú mágneses mezők ütköznek majd összecsavarodnak (a jelenség neve: magnetic reconnection). Ez a jelenség hasonló ahhoz, ami miatt energiával töltött részecskék ellökődnek a Naptól, és felelős azért az űridőjárásért, amely időnként bolygónkra is befolyással van. A szálak tanulmányozása által egyébként épp a régióban tapasztalt, galaktikus űridőjárásról tudhatnak meg többet a szakértők. Ezen a linken meg lehet tekinteni a képen a különböző képletek neveit, valamint váltani a kompozit, a röntgen és rádióhullám nézetek közt.

(Kép: Chandra űrtávcső, NASA)

További cikkek a témában:

Magyar tudós vezette csapat fejtette meg a barna törpék egyik titkát Nem kizárólag azért fontos a felfedezés, mert így kicsit többet tudunk ezekről a nehezen bekategorizálható égitestekről, de ráadásul az alkalmazott tudás és technológia a naprendszeren kívüli bolygók kutatásában is fontos lehet.

Üzembe helyezték a világ egyik legnagyobb víz alatti, lebegő űrteleszkópját A Bajkál-GVD építését 2015-ben kezdték, elsősorban a neutrínók, azok a hihetetlenül apró és gyors részecskék kutatására, amelyek egyes kutatók szerint az univerzum eredetének titkát rejtik.

Stadion méretű sztratoszférikus NASA távcsőszállító ballon a kozmosz tanulmányozására Az Univerzumot nem csak olyan föld körül keringő távcsövekkel lehet vizsgálni, melyek ára és feljuttatása is csillagászati, de olyanokkal is mint az ASTHROS, ami  a fény olyan hullámhosszait is megfigyelheti majd, melyek a földről nem láthatóak. És gyakorlatilag egy léggömbön lóg.