A NASA agyhullámokat monitorozó módszerével kezdenek tanítani egy magyar iskolában

2024 / 10 / 11 / Bobák Zsófia
A NASA agyhullámokat monitorozó módszerével kezdenek tanítani egy magyar iskolában
A neurofeedbacket eredetileg pilóták és űrhajósok kiképzésére használták, de a gyerekek fejlődésében is segíthet.

Az 1950-es és 1960-as években az UCLA (University of California, Los Angeles) és a Chicagói Egyetem professzorai, Dr. Barry Sterman és Joe Kamiya különleges kísérleteket végzett az agy működésével kapcsolatban: Kamiya embereken, Sterman állatokon tesztelte, hogy hogyan lehet hatékonyan változtatni az agy, illetve agyhullámok működését jutalmazási rendszer segítségével. Az állatkísérletek különösen hatásosnak bizonyultak, azok a macskák ugyanis, amelyeket Sterman az SMR (szenzomotoros ritmus) kontrollálására képzett ki egy vizsgálat részeként, később egy teljesen másfajta kísérletben is jól teljesítettek és ezáltal sikerült túlélniük a radikális hatásokat, amelyeknek kitették őket. A második kísérletben a NASA-val együttműködésben macskákon mérték fel, hogy a holdi leszállóegység üzemanyagának (monometil-hidrazin) való kitettség milyen módon befolyásolja a szervezet működését, az adatokat persze nem macskák, hanem az űrhajósok egészségének megőrzésére használták fel később.

A vizsgálati alanyok általában nagyon rossz fizikai állapotba kerültek, ahogy a üzemanyag mennyiségét növelték, de azok az állatok, amelyek részt vettek az SMR gyakorlatokban, sokkal kevesebb negatív mellékhatást mutattak és elkerülték az epilepsziás rohamokat, mintha immunisak lettek volna a káros befolyásra. Ebből kiindulva próbálták ki az SMR tréninget embereken is és az eredmények alapján az epilepsziás betegek esetében is működőképes megoldást jelentett a rohamok jelentős mérséklésére.

Ez volt az agyhullámok mérésén és az ebből származó visszacsatoláson alapuló neurofeedback módszer előzménye, amiből mára több területen is sikeresen alkalmazott metódust alkottak a szakemberek. A neurofeedback ugyan a hetvenes években átesett egy, a tudományos hírnevére valamelyest negatívan ható időszakon is, amikor az agyhullámok kontrollálásának módszerét egyre inkább a spirituális, néha áltudományos praktikákkal azonosították, de alapvetően a neuro-, és a biofeedback (amelynek a neurofeedback az egyik alága) széles körben teret nyert, mint használható eszköz a fókuszálás elősegítésére.

A NASA az 1990-es években kezdett behatóbban foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a Langley Kutatóközpontban zajló képzés során hogyan tudnák az agyhullámok mérését felhasználni a pilóták figyelmének vizsgálatára, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mennyire koncentrálnak a pilóták munka közben a feladatra vagy mennyire kalandoznak el a gondolataik a nagymértékű automatizáció (és emiatt a rájuk háruló kevesebb feladat) következtében. Alan Pope volt az a tudós, aki megalkotta az úgynevezett elköteleződési indexet, ami a magasabb frekvenciájú béta-, és alacsonyabb frekvenciájú alfa-, és téta-hullámok alapján határozta meg a figyelem szintjét. Az agyhullámok ugyanis stressz, koncentráció vagy bármilyen más aktívabb állapot létrejöttekor magasabb frekvenciába váltanak, a béta esetén 12,5 és 30 Hz közötti sávba. Az indexrendszer tesztelésekor derült ki, hogy a jobban fókuszáló személyek jobban is tudják irányítani a figyelmüket és így az agyhullámaikat is. A neurofeedback, tehát az agyi jeleket monitorozó, visszacsatolásos metódus néhány év múlva már a professzionális szimulátorok mellett egy videojáték formájában is megjelent, ami a játékos figyelmének mértékével egyenes arányban módosította a játék nehézségét, tehát azonnali, gyakorlati visszajelzést adott a koncentrációról és annak hiányáról is.


Alan Pope mérnök és pszichológus prezentálja a Mindshift projektjét (Kép: NASA)

A 2003-as S.M.A.R.T. (Self Mastery and Regulation Training) BrainGames utódait ma gyakran használják olyan gyerekek kezelésére, akiket ADHD-val (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) vagy más hasonló neurológiai rendellenességgel diagnosztizáltak és akiknél fontos lehet a megfelelő koncentráció elsajátítását aktívan tanítani. A neurofeedback módszerét ezért a pedagógusok is egyre szélesebb körben tanulják, az idei évben pedig Magyarországon az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tananyagába is bekerült. A főiskola az első oktatási intézmény Magyarországon, ahol beépítették a módszert a tanrendbe, hogy a pedagógus hallgatók megismerjék a technikát és az iskola Neurofeedback Módszertani Műhelyében a leendő óvodapedagógusok és tanítók a tudományos alapok elsajátítása mellett a gyakorlatban is kipróbálhatják az eszközöket.

De hogyan zajlik egy neurofeedback fejlesztés, hogyan tanulnak ezzel a technikával a gyerekek? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola leírása szerint a gyerekek ezeken az órákon mozgóképet (mesét, filmet, játékot vagy éppen gifeket) néznek, miközben egy EEG, vagyis elektroenkefalográf készülék monitorozza idegrendszeri tevékenységüket.

"Különféle neurofeedback módszertanok vannak, de mindegyikben közös, hogy a szoftver visszajelzést ad a gyerekeknek arról, az adott pillanatban optimális-e az agyműködésük.

Van olyan módszertan, ahol az éppen nézett mese bosszantóan szakadozni kezd, ha a gyerek széthullik fejben, de ha ismét megfelelő állapotba képes hozni az agyát, akkor a mese újra élvezhetővé válik. Más módszertanok feladatok elé állítják az adott személyt, vagy éppen olyan visszacsatolást adnak, amely a hatékonyabb önszabályozást serkenti." - magyarázta Kisné Hullán Gabriella neurofeedback tréner, gyógypedagógus, az iskolával együttműködő Országos Biofeedback és Neurofeedback Egyesület elnöke. A neurofeedback tehát arról küld visszajelzést, hogy az idegrendszer az adott pillanatban megfelelően működik-e és jó esetben egy önszabályozó folyamatot indít be, aminek során az agy megtanul hatékonyabban működni, segítve a tanulási és egyéb zavarok leküzdését.

A tanulási zavaros gyerekek száma egyre növekedik, Dr. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus elmondása szerint az elmúlt években egyre több és több gyermeket diagnosztizálnak autizmus-spektrumzavarral vagy súlyos tanulási zavarral, magatartászavarral és beszédfogyatékossággal, a KSH adatai is betekintést nyújtanak a pontos számokba.

"2001 és 2023 között 30-ról 9700-ra nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél autizmus-spektrumzavart állapítottak meg,

de hasonló a helyzet a súlyos tanulási zavarral is, a diagnosztizált gyerekek száma 2001 és 2023 között 7000-ről 45 ezerre ugrott. A beszédfogyatékossággal küzdő gyerekek száma is folyamatosan nő, ma már 7000 körül mozog, rajtuk kívül 6500 gyereket figyelemzavarral, 3000-et pedig súlyos magatartászavarral diagnosztizáltak." - mondta el Gyarmathy, hozzátéve, hogy ezek csak a diagnosztizált esetek, valójában ennél magasabbak is lehetnek a számok.

A főiskola ezért hozta létre a Neurofeedback Módszertani Műhelyet, ami az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ részeként megoldást próbál kínálni az újabb módszerek megismerésére. A neurofeedback módszerét más országokban is oktatják egyetemi kurzusokon vagy képzéseken, de egyes cégek más formában is elérhetővé teszik a technikát, a Narbis például 2020-ban kezdte meg a forgalmazását annak a szemüvegnek, ami visszacsatolásos rendszerrel működik: a szemüveg lencséje elsötétül, ha azt érzékeli, hogy a viselője nem fókuszál eléggé.

"Az operáns kondicionálás elveinek megfelelően az elsötétedés a büntetés szerepét játssza."

- magyarázta a berendezés működésével kapcsolatban Devon Greco, a cég vezérigazgatója. Az ehhez hasonló eszközök otthoni használatra is alkalmasak és a tapasztalatok szerint gyors segítséget nyújthatnak a figyelemzavaros állapot módosítására.

(Fotó: The Oxford Center, Narbis, EvgeniyShkolenko/Getty Images)

Sci-fi iskolák születnek - a háromdimenziós platformokban rejlik az oktatás jövője A számítógépek képernyőin vagy tankönyvek kétdimenziós világán keresztül zajló oktatás nem tárja fel az összes lehetőséget a diákok előtt, de a VR/AR és 3D modellező eszközökkel új utak nyílnak meg a tanulásban. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola már erre a jövőre készül.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Ígéretes fogyasztószer, de mennyire arany, ami fénylik?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.