A Marson az Acheron Fossae elnevezésű területen szokatlan képződmények látszanak a műholdak által készített képeken: mély árkok, repedések, kráterek színezik a tájat, aminek jelenlegi formája a feltételezések szerint valamikor 3,7-3,9 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Ez volt a Noachian-kor, amikor a Mars geológiailag legaktívabb szakaszát élte, és az Acheron Fossae-t is számtalan erő alakította.

A területen több milliárd évvel ezelőtt forró kőzet tört felszínre a mélyből, ami, utat nyitva maga előtt, szétszaggatta a felszíni réteget, végleg megváltoztatva a táj látképét. A kialakuló repedések hosszan futnak a bolygón át: van köztük olyan, ami kilométernyi mély és több száz kilométer hosszúságú. Ezekbe a völgyekbe idővel jégből és kőből álló anyag folyt be, tovább alakítva az árkokat, ahhoz hasonlóan, mint ahogy a Földön a gleccserek vájják a völgyek alját. A marsi tájon a “gleccserek” által hátrahagyott területeken különböző képződmények sokszínű egyvelege maradt hátra, például dombok és fennsíkok is találhatóak a völgyek mellett.

Az Acheron Fossae különleges térségét a Mars Express űrszonda már több alkalommal lencsevégre kapta, legelőször 2004 áprilisában, amikor Európa első marskutató űrszondája még csak néhány hónapja keringett a bolygó körül. A legutóbbi felvételeket az űreszköz az Acheron Fossae nyugati oldaláról készítette a HRSC (High Resolution Stereo Camera) kamerájával, amely 16 méter/pixel felbontásban mutatta be a környéket. Az ESA leírása szerint a táj olyan gazdag a különféle képződményekben és felfedeznivalókban, hogy mindig érdemes visszatérni hozzá, a HRSC képei pedig segítenek feltérképezni a helyszín jellegzetességeit és megvizsgálni a magassági viszonyokat, valamint a különböző alakzatok bonyolult hálózatát.

(Fotó: ESA/DLR/FU Berlin (CC BY-SA 3.0 IGO))