A tavak viszont a bolygó éghajlati viszonyainak a megváltozása miatt kiszáradtak – egy ilyen kiszáradt tómeder a Gale-kráter, ahol a NASA Curiosity elnevezésű rovere talajmintákat vizsgál. A Curiosity az elemzést a Chemistry and Mineralogy, vagy CheMin eszközével végezte, és ennek adatai alapján született meg egy július 9-én publikált tanulmány – áll az amerikai űrhivatal közleményében. A kutatók meglepő dologgal szembesültek: korábban azt hitték ugyanis, hogy a kráter alján lerakódott üledékes kőzetrétegek változatlan formában maradtak fenn, vagyis ezek egyfajta pillanatképet mutatnak a Mars évmilliárdokkal korábbi viszonyairól. A Curiosity adatai alapján viszont nem igazán ez a helyzet.

A rover két különböző, egymástól nagyjából fél kilométer távolságra elhelyezkedő pontról gyűjtött mintákat, és ezeket elemezte a CheMin segítségével. A meglepetést pedig az okozta a kutatóknak, hogy az egyik helyszínen hiányoztak azok az agyagásvány rétegek, melyeket vártak, és helyettük olyan üledékes kőzetre bukkantak, melyek vasoxidban voltak dúsak – abban az anyagban tehát, amely miatt a Mars vörös. A kutatók azzal tisztában voltak, hogy a két különböző helyről begyűjtött minta körülbelül egykorú, és agyagban gazdag rétegként indult – a kérdés tehát, hogy akkor az egyik helyen miért tűntek el azok az agyagásványok, melyek az egykorvolt marsi élet nyomait őrizhették.

Hasonló kőzetek a Földön is találhatóak, és a kutatók így a bolygónkon szerzett, a kőzetformálódással kapcsolatos tudást és tapasztalatot hívták segítségül. Korábbi munkák azt már tisztázták, hogy a Gale-kráterben a tó összetétele a klímával együtt változott, és miután a tó teljesen kiszáradt, talajvíz szivárgott le a felszín alá, amely feloldott és elszállított bizonyos kémiai anyagokat. Azt a folyamatot, hogy az üledékből hosszú idők alatt üledékes kőzet válik, diagenezisnek nevezzük, és ezt több ok, vagy komplex folyamatok indíthatják el. Ebben az esetben a víznek való kitettség miatt bizonyos pontokon a Gale-kráter alján másképp zajlott le a diagenezis, ami miatt helyenként a korábbi talajtörténet egyszerűen kitörlődhetett – viszont születhetett helyette egy új.

Magyarán a kiszáradó Gale-kráter víze egyre sósabb lett, majd ez a rendkívül sós víz leszivárgott a talajba és kölcsönhatásba lépett bizonyos helyeken az ott található ásványokkal, és ez a diagenezis kitörölte azokat a rétegeket, melyek az ősi élet nyomait őrizhették magukban. A diagenezis során azonban létrejöhetett olyan egyedi környezet, melyben akár új élet is kialakulhatott – a Földön ugyanis ez a helyzet, és a felfedezés izgalmát éppen az okozza, hogy ez alapján nem kizárt, hogy sikerül ezeken a helyeken földalatti életet találni.

(Kép: A Curiosity Mastcam-ja által készített felvétel a tipikus üledékes rétegekről nem messze onnan, ahol egykor egy folyó csatlakozott be a tóba, forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS)

További cikkek a témában:

A kutatók sem tudják egyelőre megmagyarázni, amit a Mars déli pólusa alatt találtak Egy új tanulmányban a Mars déli pólusáról visszaverődött radarjeleket kutatták az eddiginél kiterjedtebb mértékben, és nagyon különös dolgot találtak.

Először láthatjuk egyben a szupernehéz rakétát, amely embert visz majd a Holdra A NASA által fejlesztett, rendkívül erős Space Launch System (SLS) a tervek szerint még ebben az évtizedben embert juttatna a Hold felszínére.

A Perseverance elkezdi tudományos tevékenységét a Marson – mutatjuk a terveket A Jezero-kráter déli részén fog ősi mikrobák nyomai után kutatni.