A zebrapintyek különösen beszédes és hangos képviselői a madarak osztályának és énekük sok olyan funkciót szolgál, amik létfontosságúak az egyedek közösségi élete és túlélése szempontjából. A hímek énekléssel hívják fel magukra a figyelmet és az udvarlás során egyedi, komplex dallamokat találnak ki, amelyeket állandó jelleggel csiszolnak a még nagyobb hatás érdekében. A szülők a még a tojásban tartózkodó leendő kismadaraknak is énekelnek, hogy felkészítsék őket az élet nehézségeire: melegedő idő esetén például az ezt jelző dallamot csiripelik nekik, ami a fejlődő fiókák szervezetében változásokat idéz elő. Ahogy azt ausztrál tudósok 2021-ben kiderítették, a fiókák testében ilyenkor több ATP és kevesebb hő termelődik, ami védi őket a túlzott felforrósodástól.

A zebrapintyek az éneklést a kezdeti időkben a szüleiktől és más fajtársaiktól tanulják és, a kisgyermekekhez hasonló módon, először nem teljes "mondatokat" ejtenek ki, csak az eredeti dallammal többé-kevésbé azonos dal kezdeményeket. Ahhoz, hogy elsajátítsák a tökéletes éneklés képességét, sok gyakorlásra és megfigyelésre van szükségük, ennek a folyamatnak pedig fontos részét képezi a kellő csőr-, és testtartás utánzása is. Mikor a kutatók a laboratóriumokban kísérleteznek a madarakkal, a fiókákat gyakran a természetestől eltérő körülmények közé helyezik, hogy vizsgálják a fejlődési folyamataik alakulását, ennek eredményeképpen pedig megfigyelték, hogy pusztán a hallott dallam alapján nehezen tudják az énekeket megegyezni a madarak.

A Leideni Egyetem professzorának vezetésével zajló kutatás során ezért egy új módszert próbáltak ki az énektanításhoz: egy robotmadarat építettek, majd a kismadarak közé helyezték, hogy tőle tanulják meg az éneklés tudományát. A RoboPintyet (RoboFinch) egy átlagos testalkatú hím zebrapinty formájára tervezték és a csőrének mozgását úgy oldották meg, hogy tökéletesen kövesse a rendkívül gyors tempót, amit a csiripelés szimulálása igényelt. Az egyetem beszámolója szerint a valódi madarak azonnal a robot mellé telepedtek és figyelmesen hallgatták, valamint nézték is éneklés közben, ami alátámasztja a kutatók feltételezéseit a tanulási folyamat működésével kapcsolatban.

A gép felépítésének leírását a tudósok megosztották a többi kutatóval is, így már bárki építhet egy élethű, mechanikus zebrapintyet és elvégezheti a kísérleteit a segítségével. A kutatók szerint ez a fajta tanítás az állatok szokásainak alaposabb feltérképezése mellett a madarakkal kapcsolatos fontos biológiai felfedezésekhez vezethet.

A madárének szerves része a természet hangjainak, de egyre kevesebbet lehet hallani belőle: egy 2021-es tanulmány szerint Észak-Amerika és Európa madárpopulációinak ritkulása és a madárfajok spektrumának szűkülése miatt a madárénekek változatossága és gyakorisága is jelentősen csökken, ami nem csak az állatvilág számára jelent negatív változást, hanem az emberek természettel való kapcsolatát is még inkább gyengíti.

(Fotó: Ralph Simon, Rogier Elsinga)

Hamis emlékeket ültetnek a tudósok madarak agyába A természetben a zebrapintyek az apjuktól tanulnak énekelni. A laboratóriumban a kutatóktól. A tudósok elérték, hamis memória beültetésével, hogy megjegyezzék a dallamot anélkül, hogy akár egyszer is hallották volna.