A most zajló uppåkrai ásatások a legmodernebb régészeti technikák élvonalába tartoznak. A big data, az adatmodellezés és a DNS-szekvenálás kombinálásával a kutatók a vaskori hatalmi központ titkait próbálják megfejteni. A Svédország déli részén elhelyezkedő területen manapság egy álmos falu található, de a történelem folyamán korábban az északi területek legjelentősebb hatalmi centruma állt itt egy évezreden át (Kr. e. 100 és a Kr. u. 10 század közt). Uppåkra azonban nem csak a legnagyobb északi település a vaskorból, de az egyik leggazdagabb régészeti lelőhely is, amelynek aktuális érdekessége, hogy a régészet immár több modern eljárást is itt vet be, hogy kiderítsen pár fontos kérdést.

A feltárások eddig a terület egy kis részét érintették, most viszont elkezdődnek a „Hallent” érintő munkálatok – ez a harminc hosszú épület volt a település epicentruma. Mint azt az ásatást vezető régész, Torbjörn Ahlström mondja:

„A régészet a tudományterület harmadik tudományos forradalmának kellős közepén jár, és ez teljesen új lehetőségeket kínál.”

Ennek szellemében a kutatócsapat több különböző technikát kombinál, hogy átfogó képet fessen az északi országok nagyhatalmi központjának életéről. Például DNS-szekvenálást alkalmaznak stroncium, oxigén, szén és nitrogén izotóp-analízisével kombinálva. Ez az eljárás egyébként önmaga forradalmasította a régészetet, mivel a segítségével kiderülnek a rokonsági kapcsolatok, a népmozgás, a szokások, de még az egészségi állapot is az ókori kultúrákban. A történelem előtti DNS szekvenálásával pedig különböző leleteket lehet azonosítani és összevetni a globális adatbázisokkal. Ezeken kívül a korábban művelt talajból DNS-mintát vesznek, ami szintén teljesen új módszer. Ez a technika különbözik az egyéb típusú DNS-elemzésektől, amelyekhez állatokból vagy emberekből származó csontmaradványok kellettek, nem pedig tehát a talajminta.

A fentiek egyéb módszerekkel, például mikromorfológiával, archeogenetikával, izotópok- és radiográfiás elemzésekkel kombinálva jó esélyt adnak arra, hogy meglehetősen részletes képet kapjunk Uppåkra korábbi viszonyairól. Akad konkrét kérdés is: a kutatókat nagyon foglalkoztatja, hogy elért-e idáig az a justinianusi pestisjárvány, amely Kr. u. 541-től egészen 750-ig bezárólag rendszeres időközönként felbukkant a Bizánci Birodalomban – mint azt a Múlt-kor cikke írja erről a fertőző betegségről, amelyet a fekete halál elődjeként is emlegetnek. A Múlt-kor hivatkozott cikke egyébként arról szól, hogy matematikai modellek alapján nemrég az is kiderült erről a járványról, hogy nem volt olyan súlyos, mint azt korábban feltételezték.

Természetesen akadnak egyéb kérdések is, mint azt Torbjörn Ahlström megfogalmazza:

„Milyen volt a kapcsolat a kontinentális Római Birodalommal? Uppåkra lakói kisegítő csapatként harcoltak-e a Birodalom hadseregében?”

A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/JamesDeMers