A Kínai Tudományos Akadémia és a Yunzhou Tech közös fejlesztésében készült járművet április 28-án bocsátották vízre Zhuhaiban, és fontos mérföldkövet jelent Kína tengeri technológiai fejlődésében – írja az Interesting Engineering.

A 11 méter hosszú, 12 tonnás Kék Bálna akár 67 km/h sebességgel is képes a víz felszínén haladni – ez a tempó a haditengerészeti rombolók sebességéhez mérhető. Miután elérte célállomását, a drón akár 60 méteres mélységbe is le tud merülni, és ott több mint 30 napon keresztül működőképes marad. Chen Dake professzor, a projekt vezető kutatója szerint ez a fejlesztés nagyban hozzájárul Kína törekvéseihez a tengeri autonómia és technológiai vezető szerep megerősítése terén.

Bár hivatalosan polgári célokra – például oceanográfiai és időjárás-kutatási feladatokra – szánták, a Kék Bálna moduláris kialakítása és műszaki adottságai arra utalnak, hogy katonai vagy kettős (polgári és katonai) célú alkalmazásra is alkalmas lehet. A fedélzetén működő mesterséges intelligencia mélytanulási algoritmusokon alapul, lehetővé téve az autonóm navigációt, az adaptív küldéstervezést és a veszélyek felismerését, illetve elkerülését. Wu Guosong, a Yunzhou Tech vezető mérnöke szerint az MI-rendszer a hagyományos módszerekhez képest háromszorosára növelte a küldetések hatékonyságát bonyolult környezetekben.

A jármű egyik különleges képessége, hogy meteorológiai rakétákat is képes kilőni tájfunok követése során. A járművet kifejezetten úgy tervezték, hogy szélsőséges időjárási körülmények között is működjön, beleértve a 12-es erősségű tájfunokat is, amelyek szélsebessége meghaladja a 130 km/h-t.

A hajó meghajtórendszere nagy sebességű vízsugarakat és halk működésű mágneses folyadékhajtásokat használ. A hangszigetelő bevonatok a hajózási zajszintet a tenger természetes háttérzajához közelítik, így a Kék Bálna ideális lopakodó műveletekhez és hidroakusztikus megfigyeléshez.

A jármű több mint 20-féle speciális hasznos teher szállítására alkalmas, így képes olyan feladatokat ellátni, mint a tengerfenék feltérképezése, a vízminőség mérése, a korallzátonyok monitorozása, valamint a tenger alatti infrastruktúrák vizsgálata. Egy közelmúltbeli kísérlet során, amelyet a Dél-kínai-tengeren végeztek, a drón mindössze 15 nap alatt 3000 négyzetkilométernyi területet tudott feltérképezni – ez ötször gyorsabb teljesítmény, mint amit a személyzettel ellátott hajók el tudtak érni.

Valós idejű ökológiai megfigyelőrendszerei képesek észlelni többek között a vörös árapályt, a halrajok vándorlását és a korallfehéredést is – ezek a funkciók egyre fontosabbá válnak a térségben tapasztalható növekvő környezeti kihívások közepette.

(Kép: CGTN)