Egy görög kutatócsoport nemrégiben olyan matematikai keretrendszert dolgozott ki, amely képes összhangba hozni a kozmikus tágulás megfigyelt adatait a jelenlegi elméleti modellekkel – írja a Popular Mechanics. Javaslatuk szerint ugyanis a téridőben megbúvó, láthatatlan féreglyukak okozhatják a tágulás sebességében mért eltéréseket. A Physical Review D című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók a “pozitív kozmológiai állandót” vizsgálták – ez utóbbi a tágulás mértékét igyekszik számszerűsíteni. A legfőbb probléma az, hogy a kvantumtérelmélet alapján számított érték akár 120 nagyságrenddel is eltér a megfigyelttől.

A különbség tehát nem elhanyagolható, ami valami alapvető problémára utalhat a jelenlegi modell kapcsán.

Mindennek lehetséges oka a kutatók szerint egyszerűen fogalmazva, hogy az univerzum szerkezete jóval összetettebb, mint ahogy az a jelenlegi modellekből következik. A kutatók gyakran a topológiára és a matematikai sokrétűség elméletére támaszkodnak, hogy a világegyetemet minél több ismert változó felhasználásával írják le. Mégis, még ezekkel a fejlett technikákkal is komoly eltérés tapasztalható a gravitáció nagy és kis léptékű működése között. Az általános relativitáselmélet sok mindent megmagyaráz, amit az univerzumban látunk, de a kvantummechanika olyan nehezítéseket vezet be, amelyek erősen torzítják ezt a képet.

Minderre példa egy különösen rejtélyes jelenség a kvantumhab, ahol a fizika törvényei apró méretekben felborulnak. A kutatók azt feltételezik, hogy ebben a kvantumhabban létezhetnek féreglyukak, amelyek apró buborékokat vagy alagutakat képeznek, és összekötik a magasabb dimenziókat. Ezek a féreglyukak segíthetnek összhangba hozni a kvantummechanikát a nagyléptékű kozmikus megfigyelésekkel. A tanulmány szerzői azt is felvetik, hogy a féreglyukak olyan módon léphetnek kölcsönhatásba a téridővel, amely befolyásolja a Gauss-Bonnet-tételt – egy alapvető matematikai elvet. Ez a kölcsönhatás pedig már egy “dinamikus” kozmológiai állandó (ami így nem is igazán állandó) létrejöttét eredményezheti, ami azt jelenti, hogy az univerzum tágulási sebessége a féreglyukak aktivitásának hatására idővel változhat.

Az egyelőre ismeretlen sötét energia így is része az egyenletnek, de a féreglyukak a fent említett eltérés egy részére magyarázatot adhatnak. A tanulmány szerint másodpercenként köbméterenként körülbelül 10 kvadrillió mikroszkopikus féreglyuk lehet az, amely a kozmikus tágulás megfigyelt hatásait előidézi. Bár ez az érték elképesztőnek tűnik, de mégis elfogadható a jelenlegi tudományos becslések szerint.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/PIRO4D)