A Science-ben megjelent tanulmány szerint a gáz bőségesen jelen van, ami azért izgalmas, mert a Földön ezt többnyire mikrobák termelik.

„Az első benyomásom a sokk volt: végre látjuk. Olyan régóta keressük” – fogalmazott az egyik kutató.

A csapat nagyjából 100 ppb-t becsült, jóval többet, mint amit más barna törpéknél eddig mértek. A Wolf 1130C ősi égitest és fémszegény: kevés benne a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elem, ezért a foszfor nem kötődik könnyen más molekulákhoz, és a hidrogénnel foszfint alkothat – magyarázza a tanulmány. A mérésekhez úgynevezett légköri visszafejtést használtak, amely a spektrumból számolja ki a gázok arányát.

Ez tehát nem egyértelmű biológiai aláírás, inkább figyelmeztetés: a foszfin jelenlétének az értelmezése erősen a környezettől függ. A rendszer közeli fehér törpéje, a Wolf 1130B, akár helyben is termelhetett foszfort korábbi nóvakitörései során.

„A barna törpékben – ahol nem várunk életet – zajló foszfinkémia megértése kulcsfontosságú, ha ezt a molekulát a Földön túli élet kereséséhez akarjuk használni” – mondta Adam Burgasser.