A Jupiter miatt lett a Vénusz lángoló pokol, ám egykor talán lakható volt

2020 / 10 / 02 / Felkai Ádám
A Jupiter miatt lett a Vénusz lángoló pokol, ám egykor talán lakható volt
A Vénusz pályájának változása miatt jutottak erre a következtetésre.

A Vénusz lassan a Marshoz fogható népszerűségre kezd szert tenni. A lángoló bolygó a legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy olyan vegyületet, foszfint találtak a légkörében, amely akár az élet jelenlétére is utalhat. Nemrég pedig az oroszok kijelentették, hogy a planéta az övék. Bolygóközi haláltúránk alkalmával mi meg kitértünk arra is, hogy miképp vesztenénk életünket szkafander nélkül a Vénusz kegyetlen, de forró felszínén.

A Vénusz bár sok tekintetben hasonlít a Földre (mind a mérete, mind a Naptól mért távolsága nagyjából megegyezik a bolygónkéval), azonban a felszínén 465 Celsius-fok a hőmérséklet. Azonban ez nem volt mindig így, sőt egykor talán lakható volt a planéta. A kegyetlen állapotok oka a Vénusz pályájának a megváltozása. Ez a pálya ma majdnem teljesen kör alakú, és egy frissen publikált tanulmány arra kereste a választ, hogy ez a mostani szabályos alak nem egy változás eredménye-e.

A szimulációk szerint a pálya egykor sokkal szabálytalanabb, inkább az oválishoz közelítő alakú lehetett. Amikor pedig a planéta még ezen a pályán mozgott sokkal élhetőbb volt a felszíne.

Mi okozta a változást?

A feltételezések szerint a Jupiter vándorlása. A Jupiter rendszerünk messze legnagyobb bolygója, a tömege két és félszerese az összes többi planéta együttes tömegének. Az óriásbolygó a történelme folyamán előbb közelebb, majd távolabb került a Naptól. A hatalmas tömeg miatt pedig mindez kihatással volt a rendszer többi égitestének a mozgására is. Ahogy kutatás vezetője a Phys.org-nak elmagyarázta: a Jupiter mozgása okozta a Vénusz klímájának a drámai változását. A Vénusz előbb felforrósodott, aztán kihűlt, miközben felszíni vizének nagy részét elvesztette, mert az a légkörben ragadt. Végső soron tehát a pályaváltozások miatt a fiatal Vénuszon összeomlott az atmoszféra, és elszabadult az üvegházhatás, ami a jelenlegi állapotokért felelős.

A kutató szerint a légkörben jelenlévő foszfin messze nem feltétlen bizonyítéka az élet jelenlétének a bolygón, hisz ezt rengeteg olyan folyamat is okozhatta, amiket még nem vizsgáltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy arra is akad némi esély, hogy ez a gáz a Vénusz utolsó túlélőinek a nyomát jelzi.

(Kép: Wikimedia Commons)


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
A közvetítést úgy oldották meg, hogy a jelek a Voyager 1 útját is keresztezzék.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.