Mesterséges húskészítő

Ha a Mosa Meat tervei megvalósulnak, 2021-ben már éttermekben is találkozhatunk a laboratóriumi körülmények közt 'nevelt' hússal, melynek fejlesztésén 2013 óta dolgoznak maastrichti kutatók. A szakemberek áttetsző műanyag csészékben, speciális tápoldatban növesztik azt a több milliárd izomsejtet, melynek végeredményeként megkapják a jól ismert húspogácsát. A cég közleménye szerint egyetlen mintavétel sejtjeiből ráadásul akár nyolcvanezer hamburgerhez elegendő húst gyárthatnak.

A valódi kihívást természetesen az jelenti, hogy produktumuk kinézetre, érzésre és ízre is hasonlítson a valódi húshoz. A lombikhús készítők munkája azonban kétségkívül fontos lesz, tekintve, hogy környezetvédők szerint a világ egyre növekvő húsigényét nem lehet fenntarthatóan kielégíteni, mivel a húsok előállítása sokkal nagyobb forrásokat igényel, mint a növényi alapú fehérjéké. A marhák mindemellett nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Napelemmérnök

Az Európai Bizottság jelentése szerint a napelem és a fotovoltaikus rendszerek előállítása megduplázódott az elmúlt évtizedben, a megnövekedett igények kielégítése pedig kellő szakértelmet kíván. Hozzátették: bár a napelemek előállítási költségeit továbbra is csökkenteni, míg hatékonyságukat növelni kell, hamarosan ugyanis elsődleges áramforrássá válhat. Európai szinten jelenleg Németország vezet a napelemmérnök foglalkoztatásban (negyvenezer fővel), ami nem meglepő, hiszen az ország adja a világ összes napelem-energiájának harminc százalékát. Az USA és Japán ugyancsak jelentős napenergia-hasznosítónak számít, illetve a fejlődő országok is egyre nagyobb tendenciát mutatnak, igaz, ott régiónként jelentős változások vannak.

Zöld építészek és dizájnerek

A zöldesített lakó- és irodaépületek iránti kereslet ugyancsak egyre nagyobb, kiváltképp a nagyvárosokban, ahol napi szintű problémát jelent a szmog. A zöld-építészek és dizájnerek dolga új és érdekes megoldások kitalálása, majd megvalósítása. Ám ahhoz, hogy egy épület valóban zöld legyen, korántsem elég a megfelelő stílusválasztás: környezettudatosságuk szintje szerint az egyes zöld épületeket minősítési rendszerek szerint osztályozzák, a két legismertebb és nemzetközileg elterjedt az angol BREEAM, valamint az amerikai LEED.

Mindkettő hasonlóan működik, melyekben kategóriákra osztották a környezettudatossági stratégiákat, vagyis a fenntartható helyszínt, a hatékony vízgazdálkodást, az energiahatékonyságot és károsanyag-kibocsátást, az anyaghasználatot és erőforrásokat, a belső környezeti minőséget, illetve az innovációt. A legtöbb zöld épület jelenleg Mexikóban, Kínában és Dubai-ban található: előbbiben furcsa látványosság a Manuel Gea Gonzalez Kórház, melynek kialakítása révén annyi szmogot elnyel, amennyit ezer autó termel egy nap alatt. Hamarosan pedig remélhetőleg még több hasonló létesítmény épülhet szerte a világban.

Vízlábnyom menedzser

A vízlábnyom menedzserek feladata egy adott vállalat vízfogyasztásának folyamatos monitorozása, emellett a termékek vagy szolgáltatások leghatékonyabb megvalósítása vízfelhasználásuk szempontjából. És ha már a víznél tartunk, az óceáni víztisztító-feltalálók növekvő szerepe is hozzátartozik a fenntartható világhoz, hiszen az eddigi erőfeszítések ellenére is még rengeteg helyen úszó szemétszigeteket találunk tiszta víz helyett.

Szélerőmű-karbantartó

Az Európai Szélenergia Szövetség 2011-es jelentése alapján akkoriban az EU teljes áramellátásának 6,3 százalékát szélenergiából nyerték, az IEA 2018-as World Energy Outlook című kiadványa szerint azonban a szélenergia-felhasználás a 2020-as évek elejére megelőzi a szenet, majd 2027-ben a földgázt és a nukleáris energiát is, mivel az elmúlt évtizedben a turbinák teljesítménye, magasságuk, rotorátmérőjük és hatékonyságuk folyamatosan nőtt, ez a trend pedig a jövőben is folytatódik. Magyarán nagy szükségét vesszük a hozzáértő szakembereknek.

Tetőtéri zöldségtermelők

Míg Magyarországon jelenleg kevésbé, ezzel szemben New York-ban jó ideje virágzik a tetőkerti zöldségtermesztés: a Brooklyn Grange például 2010-ben telepítette első zöld gazdaságát, mára pedig hálózattá nőtte ki magát, hiszen több épület tetejére pazar tetőkertet építettek és harminchatezer kilogrammnál is több zöldséget termesztettek. A kertek egyúttal edukációs célt is szolgálnak, a gazdaságok dolgozói ugyanis mostanra körülbelül ötvenezer közép- és főiskolás diákkal megismertették a kertészkedés alapjait. A tervezők ily módon is igyekeznek hozzájárulni a város zöldítéséhez.

(Fotó: Inhabitat, Unsplash, Akhdir)