Srí Lankán március 18-tól bevezettek egy új munkaszüneti napot a héten: a szerdákat szünnappá nyilvánították, így az embereknek - legalábbis egy részüknek - csak négy napot kell dolgozni, és a gyerekeknek is csak négyszer kell iskolába menniük hetente. Ez az elsőre jól hangzó változtatás valójában nem örömteli esemény a lakosoknak, mivel nagy problémákat jelez - a kormány ugyanis ezzel próbálja elejét venni az üzemanyaghiánynak, ami Ázsiában felütötte a fejét az iráni háború miatt.
A BBC beszámolója szerint a szerdai szünet a közintézményekre, iskolákra és egyetemekre vonatkozik, de egyes szükséges szolgáltatások, például egészségügyi intézmények, nyitva állnak továbbra is. Az országban a másik nagy újítást a “jegyrendszer” bevezetése jelenti, ami szintén a fogyatkozó üzemanyagkészletek miatt vált szükségessé.
Az emberek jelenleg a Nemzeti Üzemanyag Igazolvánnyal tudnak csak üzemanyaghoz jutni,
ami egy regisztrációval elérhető, központi rendszer, és a benzin vásárlását jelentősen korlátozza, személyenként 15 literre személyautók esetében és 5 literre motorosok számára. A BBC azt nem említi, hogy ez a mennyiség mennyi időre elegendő, illetve milyen időközönként lehet újabb adagot vásárolni, de sokak szerint sokkal kevesebb, mint amire szükségük lenne.
Srí Lankában nem ez az első eset, hogy az üzemanyag-korlátozást bevezetik, most azonban sok más ázsiai ország is a takarékoskodás mellett döntött, vagy legalábbis arra igyekeznek ösztönözni a lakosaikat. A New York Times hírei szerint Bangladesben a kormány szándékos áramszünetekkel harcol a gázkészletek bizonytalansága miatt, mivel az ország elektromos infrastruktúráját gázzal működtetik, és ennek nagy része Katarból érkezik, ami a háborús régióban fekszik. Irán nemrégen csapást is mért az itt található Ras Laffan telepre, ami a világ legnagyobb, cseppfolyósított földgázt előállító üzeme.
Vietnamban mindeközben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium arra kérte a cégeket, hogy hagyják a munkavállalókat otthonról dolgozni a takarékoskodás miatt, Thaiföldön pedig lépcsőzésre buzdítják az embereket a liftek használata helyett. Egy thai tévéadásban a bemondók részletezték a fejleményeket: ahogy arról beszámoltak, több munkahelyen engedélyezték az eddig kötelező öltönyök viselésének elhagyását, és a könnyebb öltözék viselését, hogy kevesebbet kelljen használni a légkondikat, a klímák hőmérsékletét 26-27 Celsius-fokra állították (az országban jelenleg 40 Celsius-fok körüli a forróság), vagyis összességében egyszerű és apró, de mégis önmegtartóztatást igénylő lépésekkel igyekeznek mérsékelni a fogyasztást.
Az iráni háború miatt - amit az Egyesült Államok és Izrael indított el február 28-án, majd Irán válaszcsapásaival folytatódott - a Hormuzi-szoroson átkelő tankerhajók helyzete bizonytalanná vált, márpedig ezen az útvonalon szállítják a világ kőolajának körülbelül 20-25%-át, és a cseppfolyósított földgáz szintén legalább 20%-át.
“A Hormuzi-szoros az elsődleges exportútvonal a Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Irak, Bahrein és Irán által termelt kőolaj számára.
Azon túl, hogy fizikailag megzavarná az ezekből az országokból érkező olajszállításokat, a Hormuzi-szorosban bekövetkező bármilyen elhúzódó fennakadás a világ szabad termelési kapacitásának túlnyomó részét is elérhetetlenné tehetné – amelynek legnagyobb része Szaúd-Arábiában található. A szoroson áthaladó olaj döntő többsége ázsiai országokba irányul, ahol Kína, India és Japán a fő importőrök.” - írja a Nemzetközi Energiaügynökség.
A Hormuzi-szoros hajóforgalma jelenleg több mint 90%-kal esett vissza, bár néhány hajó még közlekedik az átjáróban. A BBC elemzése szerint ezek főként Iránhoz köthető szállítók, esetenként más országokhoz, többek között Kínához vagy Indiához kapcsolható hajók, de őket is áttérítik egy hosszabb, a partokhoz közelebbi útvonalra - az nem egyértelmű, hogy miért, lehetséges, hogy a telepített aknák vagy az Irán által így szerezhető nagyobb kontroll miatt.
(Borítókép: iráni hadihajók a 'Hormuzi-szoros Okos Irányítása' elnevezésű gyakorlaton vesznek részt február 16-án, még az amerikai-izraeli támadás előtt: Press Office of Islamic Revolutionary Guard Corps / Handout/Anadolu via Getty Images)