Miért pont a hónapos retek?

Talán nem is gondolnánk, de Coleman szerint a retek meglepő gyorsasággal csírát hajt, plusz kollégáival már korábban is folytattak különféle űrbéli körülmények közt kísérleteket az apró zöldséggel. Egészen konkrétan megpróbáltak retket termeszteni a Nemzetközi Űrállomáson, most pedig abban támogatnák a jövő űrhajósait, hogy majd a holdi környezetben megtermelhessék saját élelmiszereiket. A kutatók eredetileg teljesen máson dolgoztak, az a projekt viszont a kötelező otthoni munkavégzés miatt félbeszakadt. Colemannek egy videókonferencia alkalmával jött az ötlet, melynek lehetőségét megvitatta szakértőtársaival: vagyis, hogy gyakorlatilag tápanyag nélkül vajon miként termeszthetnének retket, mi kell hozzá, és miként kísérletezhetnek majd vele a Holdon? A holdi nap, a Hold tengelyforgási ideje miatt két földi hétnek felel meg, ez pedig pont elegendő lesz ahhoz, hogy kiderüljön, lesz-e termés avagy sem.

Coleman gyorsan a tettek mezejére lépett, rendelt egy csomag retekmagot, illetve virágültetéshez dísznek használt tiszta sivatagi homokot (tápanyagmentességében ez hasonlít leginkább a holdtalajhoz). Egy eredetileg élelmiszert tartó, négy rekeszes kis dobozkát használt a kísérletekhez, ebbe ültette a retekmagokat, majd rekeszenként különböző mennyiségű vízzel meglocsolta azokat. Érdekes módon az csírázott ki leghamarabb, amelyik a legkevesebb víz jutott.

„Ez már önmagában is számottevő eredmény, hiszen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyi az a minimális víz, amellyel még megnőhetnek a növények a Holdon, az ott folytatandó kísérlet során” – mondta a kutató,

aki időközben a talaj nedvességtartalmát és annak párolgását is mérte, saját kezűleg készített elektródák segítségével: négy-öt rétegű alufólia csíkot hajtogatott, majd egy egyszerű akkumulátor teszterrel megmérte a talaj ellenállását, ami a benne lévő víz mennyiségével arányos.

Az űrhajósoknak fontos, hogy kihozhassák a legtöbbet az adott bolygón jelen lévő anyagokból, ezért az élelmiszerek megtermelésében is a helyi talajból és helyi vízkészletekből kell gazdálkodniuk. Jelen kísérlet pedig segíti a módszer kidolgozását. „Minél több helyi anyagot fel tud az űrhajós használni, annál jobb hatásfokú a tevékenysége, hisz így nem kell a Földről szállítani azokat” – magyarázta Coleman. Amennyiben a retekkísérlet eljut a Holdra, jól kiegészíti majd a Nemzetközi Űrállomáson zajló növénytermesztési vizsgálatokat.

„Itt a Földön nyilván nincs tökéletes holdtalajunk, de lehetőségeinkhez képest mindent megpróbálunk” – magyarázza Pamela E. Clark, csoportvezető.

Kutatótársaival, köztük Coleman-nel részleteiben összeállítják azt a kísérleti pakkot, amely majd a Holdra utazhat. Ehhez szükség lesz egy holdtalajt vizsgáló eszközre, egy úgynevezett regolitra, ami belapátolja egy kis dobozba, ahol a retekmagot, vizet és levegőt hozzáadagolva megkezdhetik a két hetes kísérletet, de már a Holdon. Ezen kívül szeretnének egy kis kamerát is a csomagba tenni, amivel élőben is követhetik a retek növekedését.

(Fotó: Pixabay, NASA)