Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Chandrayaan-3 missziója az első olyan robotizált holdraszállás, amely a Hold déli-sarkvidékét fogja egy leszállóegység és holdjáró segítségével a felszínen feltérképezni, legalábbis akkor, ha sikerül az augusztus 23-ára kitűzött landolás biztonságos kivitelezése. Az ISRO korábban már próbálkozott hasonló akcióval, de a Chandrayaan-2 Vikram leszállóegységével 2019. szeptember 6-án, ereszkedés közben, alig néhány száz méterre a felszíntől elvesztették a kommunikációs kapcsolatot, az egység a talajnak csapódott körülbelül 750 méterre a kijelölt leszállási ponttól, így a küldetés kudarcba fulladt.

A Chandrayaan-3 szintén egy Vikram nevű leszállóegységet, a Pragyan holdjárót, valamint egy meghajtó modult tartalmaz és az elképzelések szerint a Holdon landoló űreszközök 14 napig fogják végezni tudományos munkájukat, mielőtt a fagyos holdi éjszaka véget vet küldetésüknek. Érkezés után a Vikram egy rámpán keresztül kiengedi a rovert, ami közvetlenül a leszállóegységgel kommunikál majd és az APXS (Alpha Particle X-ray Spectrometer) röntgenspektrométerével és LIBS (LASER Induced Breakdown Spectroscope) spektroszkópjával elemzi a holdi kőzetek összetételét. A leszállóegység eközben a földi irányítóközponttal létesít kapcsolatot és a RAMBHA (Radio Anatomy of Moon Bound Hypersensitive ionosphere and Atmosphere), ChaSTE (Chandra’s Surface Thermo physical Experiment), ILSA (Instrument for Lunar Seismic Activity) és LRA (LASER Retroreflector Array) berendezésekkel vizsgálja többek között a szeizmikus aktivitást, a hőmérsékleti jellemzőket és a felszínközeli plazmasűrűséget.

Az ISRO jelentése szerint a Chandrayaan-3 augusztus 5-én állt Hold körüli pályára és a művelet közben felvételeket is készített az égitest egészen közeli felszínéről, amelyeken jól kivehető a mély kráterekkel szabdalt arculat. Ha az augusztus 23-ai landolás eredményesen zárul, India lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió és Kína után, amely működő leszállóegységgel érkezik a Holdra.

(Fotó: ISRO)

Sikeres rakétaindítás: indiai leszállóegység és rover landolhat a Hold déli sarkvidékén Amennyiben az augusztus végére tervezett landolás sikeres lesz, India nem csak egyszerűen egy eredményes küldetést könyvelhet majd el, hanem az első olyan Hold-missziót is, ami először éri el az égi test déli sarkvidékét, ahol feltehetően nagy mennyiségű jég található.