Noha kínai asztronauta öt éve nem járt az űrben és az ország a közelmúltig a Marsra sem szervezett roveres küldetést, mégis a Tienven-1 misszió, amelyet Kína a vörös bolygó feltérképezésére indított, gond nélkül indult februárban és a leszállóegység sikeresen landolt májusban a Mars felszínén. A küldetés helyszíne az Utopia Planitia meteoritkrátere, ahol a Csuzsung rover a kőzeteket fogja tanulmányozni és időnként szétrobbantani a fedélzetén lévő lézerrel. A síkságon egyszer már járt ember által épített jármű, így nem ismeretlen a látványa, azonban a NASA Viking-2 marsjárója landolás után egy helyben maradt és onnan készítette a felvételeket, valamint végezte a megfigyeléseit. Az általa készített fotók méghozzá enyhén ferdére sikerültek, mivel, ahogy azt a misszió leírásában is olvashatjuk, ereszkedés közben az egyik láb éppen egy kövön állapodott meg, a hibát pedig már nem lehetett utólag korrigálni, így az eszköz 8,2 fokos dőlésszöggel fotózott az elkövetkező 1281 marsi napon. Küldetése 1980 április 11-én ért véget, mikor az akkumulátorai felmondták a szolgálatot.

Hogy a Csuzsung meddig tartja a frontot az Utopia Planitia vörös "sivatagában" azt még nem lehet előre tudni, de arról már érkeztek információk, hogy mivel is tölti a napjait a Marson: többek között szelfiket készít. A kínai űrügynökség néhány napja tette közzé azokat a fotókat, amelyeket a marsjáró készített, egyiket önmagáról, társával, a leszállóegységgel, egyet csak az egységről és egyet az Utopia síkságáról. Az Arizona Egyetem HiRise kamerája, amely a Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiteren található, szintén lefényképezte a Csuzsungot, a képen zölddel emelték ki a marsjárót és a platformot a jobb láthatóság kedvéért.

Hamarosan pedig Kína nem csak űreszközöket, hanem embereket is küld újra az űrbe, nemsokára indulnak ugyanis azok a taikonauták az űrállomásra, akik a Tienho építésében fognak segédkezni, előreláthatólag három hónapon keresztül, a későbbi missziók során pedig megérkezhet az első kínai nő is a Tienhnóra.

(Forrás/Fotó: BBC, Kínai Állami Űrügynökség, NASA)

További cikkek a témában:

A kínai marsjáró is sikeresen landolt a Marson, ezzel pedig azonnal történelmet írt Az USA és a Szovjetunió után Kína lett a harmadik olyan ország, amelynek sikerült leszállnia a vörös bolygó felszínére.
Kína pályára állította az állandó űrállomása központi modulját A terveknek megfelelően a kínai űrügynökség csütörtökön, magyar idő szerint hajnali 5.20 körül fellőtte az első állandó űrállomásának a központi modulját, ami nem sokkal később Föld körüli pályára állt.
Így éltek és haltak a NASA eddigi roverei a Marson Az emberiség eddig hat misszió keretében küldött rovert a vörös bolygóra, ebből négy küldetést az amerikai űrhivatal hajtott végre – most ezeknek, az űrkutatásban úttörő szerepet játszó gépeknek a sokszor akár váratlanul megható történetét mutatjuk be.