Bár gyakran tökéletes, négyoldalú piramisként emlegetik, ez meglepő módon nem teljesen igaz. A nagy piramis időszámításunk előtt körülbelül 2600-ban, húsz év alatt épült fel, és az ókor egyik legnagyobb építészeti vállalkozásának számított. Mintegy 25 ezer ember dolgozott rajta, közülük körülbelül négyezren közvetlenül magán a piramison – kőfejtők, fuvarozók és kőművesek –, míg a többiek, mintegy 16 ezren, különféle segítő feladatokat láttak el: például szerszámokat készítettek, rámpákat építettek vagy habarcsot kevertek.

Első pillantásra tehát úgy tűnhet, hogy ez a hatalmas erőfeszítés geometriai értelemben is látványos eredményt hozott – vagyis a piramis valóban négy szabályos oldallal rendelkezik. Valójában ez az eredmény csak még lenyűgözőbb, csak kevésbé látványos: a 4 ugyanis 8. A szakértők ezzel a rejtett építészeti sajátossággal, amely a nagy piramist megkülönbözteti az összes többi egyiptomi piramistól, egyébként régóta tisztában vannak.

A szóban forgó felfedezés egészen 1940-ig vezethető vissza, amikor Sir Flinders Petrie brit egyiptológus a La Description de l’Égypte című könyv illusztrációit tanulmányozva finom mélyedést vett észre a piramis mind a négy oldalának közepén. Ez arra utalt, hogy az oldalak nem teljesen sík felületűek, hanem enyhén homorúak. Megfelelő fényviszonyok mellett – vagy madártávlatból nézve – ez a jelenség még inkább észlelhető. I. E. S. Edwards egyiptológus az The Pyramids of Egypt című, 1975-ben megjelent könyvében részletesen is bemutatta ezt a sajátosságot. Elmondása szerint „a kőtömböket úgy helyezték el, hogy az egyes sorok középső része felé enyhén befelé lejtsenek, így minden oldalon egy finom bemélyedés alakult ki.”

Ez azt jelenti, hogy a piramis valójában nem négy-, hanem nyolcoldalú. Az egyes oldalak finom homorúsága olyan formát kölcsönöz neki, amelyet Akio Kato kutató 2023-ban, az Archaeological Discovery című folyóiratban megjelent cikkében „konkáv nyolcszögletű piramisként” írt le. Hozzátette:

„Ez a homorúság bárhonnan, a földről is látható, de igazán jól csak a levegőből figyelhető meg.”

Mint azt a Múlt-kor írja Akio Kato cikke alapján:

„A homorúság létezése önmagában is figyelemre méltó, de a tudat, hogy mindezt szándékosan alakították ki, még lenyűgözőbb. A korabeli eszközök – kötelek, vonalzók, vízmérők – alapján elsőre szinte hihetetlen, hogy ilyen pontos és egységes formát valósítottak meg.”

Hogy miért alakították így a piramist, arra máig nem született biztos válasz – de felmerül, hogy ez a forma védte az építményt, de talán szimbólikus jelentése (is) lehetett.

(Forrás:Lad Bible, Múlt-kor, kép: Pixabay/rperucho)