Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

Az akkumulátoros elektromos autó remek dolognak tűnik, ha a használata során keletkező CO2 mennyiségét (nulla) vetjük össze a klasszikus belsőégésű motorok emissziójával. Ha viszont egy több mázsányi lítium-akkumulátort cipelő villanyautó gyártásának teljes ökológiai hatását vizsgáljuk, lényegesen kellemetlenebb képet kapunk. Az akkumulátorokban lévő anyagok, mennyiségét tekintve elsősorban a lítium bányászata a hagyományos bányatechnológiával már egyáltalán nem olyan zöld dolog. És a piaci igény a lítium iránt egyre nő: 2030-ig a kereslet megtízszereződésével számolnak az iparág szakértői.

A Berkeley Lab kutatóintézet bejelentése szerint tudósaik számára megnyílt az út egy, az ipari lítium előállításával kapcsolatos, nagyon izgalmas kutatásra, miután Kalifornia állam kormányzata ehhez megfelelő anyagi forrást biztosított számukra. A cél, hogy felmérjék: lehetséges-e gazdaságosan kivonni az ipari feldolgozásra alkalmas lítiumsókat a geotermikus energiatermelés melléktermékeként keletkező, a föld alól érkező, oldott ásványi anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó termálvízből.

A kutatás Kaliforna jelenleg is működő geotermikus energiát hasznosító cégeinél zajlik (köztük van a világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, a Geysers is). Ez az energia adja az állam teljes villamosenergia-igényének mintegy hat százalékát. A földhő hasznosításának azonban a jelenlegi kapacitás messze nem jelenti a korlátait, a probléma (mint a zöld energiánál általában) a gazdaságosság. Ha viszont a termálvízből sikerül a hagyományos bányászati módszereknél olcsóbban, profitot termelve kivonni a lítiumot, a folyamat haszna a geotermikus energia hasznosításának fejlesztését is segíthetné. Becslések szerint akár 35%-kal lehetne ezzel a melléküzemággal megtámogatva előállítani a földhőből származó elektromos energiát.

Szilíciumvölgy helyett lítiumvölgy

Az előzetes kalkulációk szerint a kutatás elsődleges helyszínén, a Salton Sea Geothermal Field területén évente 600.000 tonna lítium-karbonát kitermelését lehetne megoldani, ami évi 7,2 milliárd dollár piaci értékű nyersanyag. A felmérések szerint az így kitermelhető ásványkincs mennyisége itt mintegy 15 millió tonna.

Mivel ezt az új típusú lítium"bányászatot" nem terhelnék a klasszikus bányaipari rekultivációs költségek, megfelelően olcsó technológia mellett igen komoly profitot lehetne realizálni. Ehhez járulna még a szállítási költségek csökkenése is, hiszen a Kaliforniában (és az USÁ-ban) robbanásszerűen fejlődő akkumulátorgyártáshoz jelenleg elsősorban távoli dél-amerikai bányákból érkezik a lítium. Mindezt a potenciált látva kezdtek a helyiek a kaliforniai információtechnológai boom után a környékre ragasztott Szilíciumvölgy nyomán egy lehetséges Lítiumvölgyet emlegetni.

Egy másik Lítiumvölgy is létrejöhet, a Rajna völgyében

A német, felső Rajna-vidéki geotermikus energiatermelés fejlesztésével és a lítium-előállítással való lehetséges kiterjesztésével kapcsolatban egy nagyon hasonló kutatás, felmérés zajlik. A Karlsruhe Institute of Technology kutatói szintén látnak fantáziát a termálvízben akár 200 mg/l sűrűségben is megtalálható lítiummal kapcsolatban. A német ipar számára pedig különösen fontos, hogy az eddigi olajfüggőség után az elektromos autók korszakában ne alakuljon ki egy másfajta függőség, ezúttal az országban egyáltalán nem bányászott, távoli kontinensekről ideszállított lítiummal kapcsolatban.

Nyitókép: a Castle gejzír (forrás: Wikimedia), sok-sok lítiummal a feltörő termálvízben.

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben