A fukusimai atomerőmű 2011-es, a tóhokui földrengés és az azt követően kialakuló szökőár által okozott katasztrófájának egyik messzire ható következménye, hogy a megrongálódott reaktorok hűtésére használt, majd az eső-, és talajvízzel keveredő szennyezett víz tárolására nincs elég kapacitása az erőműért felelős Tepcónak (Tokyo Electric Power Company Holdings), ezért a vállalat és a japán kormány számára súlyos dilemmát okozott annak eldöntése, hogy milyen megoldást válasszanak a probléma kezelésére. A lehetséges opciók többsége, például a föld alatti tárolás vagy a mélygeológiai rétegek közé való befecskendezés megtervezése és előkészítése hosszú éveket, évtizedeket vett volna igénybe, miközben az egyre telítődő tartályok nem hagytak sok időt a megoldásra - a Tepco már évekkel ezelőtt úgy becsülte, hogy 2022 nyarán a tárolók végleg betelnek, mivel csak 1,37 millió tonna hulladék tárolására van hely a létesítmény területén.

A japán kormány a szennyezett víz kiengedése mellett döntött, amelyet így megfelelő kezelés, tisztítás és hígítás után a Csendes-óceánba eresztenek jövő nyártól kezdődően. A teljes folyamat nagyon lassan zajlik majd le, évtizedeket vesz igénybe, mire az összes hulladék kikerül a tartályokból. Ennek egyik oka, hogy a hatalmas mennyiségű vizet, amelyet maghűtésre használtak és később, a Kajima Corporation által épített, a víz szivárgását megakadályozó jégfal által nyújtott védelem ellenére is keveredett a talajvízzel, első körben kezelik, majd még tovább hígítják (ezáltal még nagyobb mennyiség keletkezik), hogy az óceánba minél alacsonyabb radioaktív tartalommal kerüljön be.

A tisztítás során majdnem minden radioaktív összetevőt eltávolítanak belőle,

ehhez az ALPS rendszert (Advanced Liquid Processing System, Fejlett Folyadékfeldolgozó Rendszer) használják, de előtte még a cézium és a stroncium szintjét csökkentik és egy sótlanító létesítményen is keresztülhalad a szennyvíz. A tríciumot azonban ebben a berendezésben sem tudják kivonni, ezért szükséges a hígítás: a Tepco tervei szerint olyannyira lecsökkentik az izotóp koncentrációját, hogy az erre vonatkozó hivatalos japán előírások szerinti szint negyvenedét éri csak el.

Az óceánba eresztéshez szükséges előkészületek már megkezdődtek: a Tepco csütörtökön kezdte lefektetni azokat a csővezetékeket, amelyekben a szennyvíz a hígító létesítményekhez érkezik. Innen a Csendes-óceánba egy 1 kilométer hosszúságú, víz alatti alagúton szállítják a vizet, amivel a partmenti halászati tevékenységek védelmét igyekeznek biztosítani, hogy a halászok árucikkei iránt ne alakuljon ki túlzott bizalmatlanság. Az alagút építési munkálatai is hamarosan indulnak.

"Az ALPS kezelt víz hígítására szolgáló létesítmény építése 2022. augusztus 4-én megkezdődik a biztonság kiemelt jelentőségének szem előtt tartásával,

emellett elkezdjük az emberekkel való bizalom kiépítését is Japánon belül és kívül, azáltal, hogy őszintén reagálunk az önkormányzatok biztonsági jóváhagyásaira és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felülvizsgálataira, és közzétesszük az építkezés folyamatáról szóló jelentést, hogy biztosítsuk az objektivitást és az átláthatóságot." - írta a Tepco augusztus 3-ai közleményében.

(Japan Times Fotó: Tepco)

A Csendes-óceánba engedhetik a fukusimai erőmű szennyezett hűtővizét A felgyülemlett radioaktív hulladékot már nem sokáig tudják tárolni a tartályokban, melyek lassan betelnek. A kérdésre, hogy mi legyen a sugárzó hulladékkal, a japán kormány sem tud biztos választ adni, de már megszülettek az ötletek.