A Laschamp esemény óta már közel 50 ezer év telt el, de nyomai jól láthatóak az abból az időből származó vulkáni kőzetekben és tengeri képződményekben, amelyeket megváltoztatott a jelentősen gyengülő mágneses mező, illetve az ennek következtében a Földre jutó kozmikus sugárzás megnövekedett mértéke.

A Laschamp esemény az elmúlt 50 ezer év legintenzívebb geomágneses történése,

aminek folyamán néhány száz évre elmozdultak a geomágneses tér pólusai és a mező ereje a mai mágneses térhez viszonyítva mindössze 5%-ra esett vissza.

A rövid időre védtelenné váló bolygót könnyebben elérték a kozmikus sugarak, ennek hatására a korábbinál sokkal több 10Be, azaz berillium-10 és más kozmogén izotópok képződtek, aminek a kőzetekben megőrzött mennyiségéből lehet következtetni a Laschamp esemény pontos idejére. Eszerint az epizód 41-42 ezer éve zajlott le, vagyis ekkor érte el a geomágneses tér a leggyengébb állapotát. Mivel a geomágneses tér módosulása a bolygó atmoszféráját is nagyban befolyásolta, ezért az esemény összesen több mint 1000 éve alatt (ennyi időbe telt a mágneses mező visszarendeződése az eredeti állapotba) a Földön élő organizmusoknak is teljesen más körülményekhez kellett alkalmazkodniuk. Az elvándorolt pólusok miatt a sarki fények az egyenlítői területeken voltak láthatóak, a megrongálódott ózonréteg és az éghajlat változása pedig kihalási eseményeket is indított, feltételezések szerint a neandervölgyiek eltűnésében is szerepet játszott. Egy 2010-ben francia kutatók által publikált tanulmány közvetlen összefüggésbe hozza a Laschamp esemény alatt rendkívül megemelkedett UV-B sugárzásnak az egészségre gyakorolt negatív hatását, úgymint a rák kialakulásának megnövekedett esélyét vagy a legyengült immunitást a neandervölgyiek végeztével.

Ezt az elméletet újabb kutatások eredményei is alátámasztják, bár egyes archeológusok, mint például Anna Goldfield elmondása alapján a kép valamivel árnyaltabb: lehetséges, hogy a mágneses tér módosulása által okozott éghajlati változások inkább az akkor élő Homo Sapiensek élőhelyeit sújtották, emiatt az ősemberek északabbra vándoroltak a neandervölgyiek territóriuma felé és ez közvetlen fenyegetést jelentett az utóbbi csoport tagjai számára. Akárhogy is történt, a Laschamp esemény továbbra is fontos földtörténeti időszakot jelent, amelynek felderítésével ma is sokat foglalkoznak a szakértők.

A Dán Műszaki Egyetem és a Német Földtudományi Kutatóközpont munkatársai nemrégen a tudományos adatok rendszerezésében és jobb megértésében gyakran használatos módszert, az úgynevezett szonifikációt is bevetették az esemény illusztrálására, amibe ilyen módon belehallgathatunk, miközben a vizuálizáción a mágneses tér erővonalainak mozgását figyeljük.

A hangok persze teljes mértékben "kitalált" zajok (nem a mágneses mező hangjai), amit a kutatók fák nyikorgásának és kövek puffanásának egyvelegéből állítottak össze a hatás kedvéért. A mágneses mező illusztrációja azonban realisztikusabb, az alapját ugyanis az Európai Űrügynökség Swarm műholdkonstellációja által gyűjtött adatok adják, amit az űreszközök az elmúlt tíz évben szereztek be, miközben a Föld mágneses mezejét monitorozzák.

(Fotó: ESA, NASA)

Megoldották a Nap mágneses terének több évtizedes rejtélyét Eggyel kevesebb rejtélyt tartogat a Nap - új felvételekkel támasztották alá a mágneses terével kapcsolatos régi teóriákat.