A chilei Atacama-sivatagban található Cerro Armazones hegy területén épül az az optikai-infravörös teleszkóp, aminél nagyobb még nem készült korábban: az ELT (Extremely Large Telescope, Rendkívül Nagy Távcső, vagy Rendkívül Nagy Európai Távcső) öt tükre közül a legnagyobb főtükör átmérője 39 méter, de a többi négy mérete is lenyűgöző - a második tükör (M2) például 4,25 méteres, ezzel ez lesz a legnagyobb szekunder tükör, amit valaha egy teleszkópra telepítettek.
A tükrök a következőképpen működnek majd: a konkáv főtükör (M1) összegyűjti a fényt az éjszakai égboltot figyelve, majd közvetíti a konvex kialakítású M2 tükörhöz, ami az M1 felett helyezkedik el, mintegy 60 méteres magasságban a talajtól számítva. Az M2-től a fény az M3 tükörhöz jut, ami hasonló nagyságú, csak konkáv formájú, majd innen a “lapos” M4 tükörhöz érkezik a fény, amit az M3 felett helyeznek el, és amely másodpercenként ezerszer változtatja alakját, hogy korrigálja a légköri turbulenciák okozta torzulásokat. Végül az elliptikus, 2,7 x 2,2 méteres M5 gyűjti be a fényt, ami már az ELT műszereihez küldi a képet.
A bonyolult tükörrendszert számos különlegesség jellemzi, többek között a tükrök anyaga és súlya is ilyen: az M2, M3 és M4 például Zerodurból készül, ami egy lítium- és alumíniumszilikát-alapú kerámiaüveg, és nagy stabilitással bír, valamint nem tágul könnyen hő hatására, az M2 és M3 tükrök pedig az alátámasztó struktúrával együtt egyenként 12 tonnát nyomnak.
Nem csak a Rendkívül Nagy Távcső ígérkezik azonban extrémnek, hanem a környezet is - a chilei sivatag forrósága és homokviharai könnyen tönkretehetik a tükrök érzékeny ezüstbevonatát, így a mérnökök előre belekalkulálták a rendszeres, speciális módon zajló karbantartást is a rendszer fenntartásának folyamatába, és a tervek szerint minden második évben leszedik a tükröket, hogy újabb bevonatot kaphassanak.
A tükrök kezelését az AGC cég végzi majd, ami úgynevezett magnetronos porlasztással juttatja fel az új réteget az M2, M3 és M5 tükrökre, míg az M4-et evaporációs technológiával kezelik. Az M1 főtükör speciális bánásmódban részesül, mivel a 798 szegmensből álló struktúráját különleges módszerrel kell elkészíteni. Az M1 első szegmense 2024-ben kapta meg első bevonatát: ezt két órán át vitték fel rá, és 1,7 gramm ezüstöt, valamint nikkel-króm és szilícium-nitrid rétegeket tartalmazott.
Az ELT rendkívüli tükörrendszere előreláthatólag 2028-ban áll készen a munkára, és az általa készített képek segítenek majd az univerzum titkainak feltárásában, a fekete lyukak és exobolygók megfigyelésétől kezdve az alapvető fizikai törvények működésének feltárásáig.
(Fotó: ESO/J. C. Muñoz-Mateos)
