Bizonyos csillagok esetében, miután fehér törpévé válnak, elindul egy kristályosodási folyamat: ennek eredménye pedig elméletben egy gigantikus űrbeli gyémánt kialakulása. Mindez lenyűgözően hangzik, csak akad egy alapvető probléma, ami miatt jó eséllyel sosem akadnak majd hatalmas űrgyémántok bizonyos csillagok helyén.

A szóban forgó csillag egy fehér törpe – egy napszerű csillag töpörödött maradványa, amely üzemanyagának nagy részét elégette, mielőtt összeomlott. A főként fémes oxigénből és szénből álló maggal rendelkező csillagok esetében a fehér törpévé való összeomlást követő lehűlési folyamat végül azt eredményezi, hogy a csillag óriási gyémánttá kristályosodik. Most pedig a kutatók úgy vélik, hogy találtak egy olyan csillagot, amely ennek az átmenetnek a korai szakaszában van – számol be róla a Live Science.

A HD 190412 C névre keresztelt csillag körülbelül 104 fényévre található tőlünk a HD 190412 nevű négycsillagos rendszerben. A kutatók kiszámították a csillag hőmérsékletét, ami körülbelül 6300 Celsius-fok, ami az objektumot a kristályosodó fehér törpe tartományába helyezi. Mivel a rendszerben akadnak olyan csillagok, amelyek még nem omlottak össze fehér törpévé, a kutatók ezek segítségével meghatározták, mennyi fém van a fehér törpe magjában. Így vált ismertté a csillag életkora is: körülbelül 4,2 milliárd éves az égitest.

Ezen információ birtokában a csapat modellezte a fehér törpe lehűlését, és ekkor nyert megerősítést, hogy ez az első ismert korú fehér törpe. Mivel a HD 190412-hez hasonló más rendszerek is léteznek, köztük a Szíriusz fényes csillagának otthont adó csillagrendszer, a kutatók szerint más kristályosodó fehér törpék is lehetnek a kozmikus szomszédságunkban.

Az azért elég menő lenne, ha idővel hipehajtóművel felszerelt űrhajókkal kerülgethetnénk óriási gyémántokat. Sajnos azonban erre több ok miatt sem valószínű, hogy sor kerül, és ezek közül a legelhanyagolhatóbb az, hogy azt sem tudjuk jelenleg, hogy a hiperhajtómű megvalósítható-e. Jelentősebb probléma ugyanis, hogy maga a kristályosodási folyamat olyan lassú, hogy az univerzum életkora is eltörpül amellett, amennyi idő egy ilyen gyémánt megjelenéséhez szükséges lenne. Űrgyémánt egy fehér törpéből ugyanis egy kvadrillió év alatt alakulhatna ki, és az univerzum mindössze 13,6 milliárd éves. (Egy kvadrillió ezer billió, egy billió pedig ezermilliárd.)

(Kép: University of Warwick/Mark Garlick)