A klímavédelemről szóló törvény megállapítja, hogy "a klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak", ennek jegyében pedig az Országgyűlés felkéri a Kormányt a rövid-, közép-, és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására. Ennek jegyében Magyarország vállalja, hogy

• 2030-ig 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékekhez képest,
• 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya eléri a 21%-ot,
• és Magyarország 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül.

A törvényben kitűzött célok között megtalálhatjuk a Zöld Államkötvény kibocsátását, a hazai vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatását, valamint azt, hogy a lakosság fogyasztókból aktív energiatermelővé váljon.

Elszalasztott lehetőség

Az Energiaklub, a Greenpace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége a törvény megszavazása után közös közleményt adott ki, amely szerint "a ma elfogadott klímavédelmi törvény nem fogja megvédeni a magyarokat a klímaválságtól." A szakmai szervezetek szerint Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, és sürgős, érdemi intézkedésekre buzdítják a magyar kormányt. Javaslataik szerint

• még idén fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket,
• olcsóbbá kell tenni a lakossági napenergia beruházásokat, és támogatni kell a közösségi energiatermelést,
• 2025 végéig be kell zárni a Mátrai Erőművet,
• haladéktalanul be kell tiltani a szén értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre,
• és 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteni Magyarország széndioxid-kibocsátását.

(Borítókép: Getty)