A GRACE műholdpáros 2006 és 2008 között az Atlanti-óceán keleti térsége fölött rögzített egy szokatlan anomáliát.

A jel észak–déli irányban nagyjából 7 ezer kilométer hosszan húzódott, és 2007 januárjában tetőzött. A kutatók a 2003–2015 közötti adatok újraelemzésekor bukkantak rá, és – mint megjegyzik – mindez nagyjából egy időben történt egy úgynevezett geomágneses „rántással”, vagyis a Föld mágneses terének változásában bekövetkező hirtelen töréssel.

A GRACE kettős űrszondái a köztük mért távolság apró ingadozásaiból térképezték fel a gravitáció változásait – ezt többnyire a tömegeloszlás módosulása okozza. A mostani tanulmány (Geophysical Research Letters, augusztus 28.) szerint a jel valószínűleg a mélyköpenyben, a mag–köpeny határ közelében bekövetkező ásványfázis-átalakulásból eredt: a magnézium-szilikát-perovszkit „poszt-perovszkittá” váltott, ami gyors változást indított el a tömegeloszlásban.

„Az első reakcióm a kétely volt: valódi-e a jel, hogyan igazolható, és miként értelmezzük?” – mondta Mioara Mandea geofizikus. Később így foglalta össze a tanulságot: „A Föld összetett rendszer, amelyet sokféle adattal és módszerrel kell vizsgálni.”

A felfedezés alapján még a saját bolygónk belsejében is bőven akadnak megértésre váró, rejtett, gyors folyamatok.